Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
9p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Így év végén arra kértük Rásky Lászlót, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát, nézzük át együtt a 2020-as év kórházi adósságainak alakulását, és természetesen ejtsünk szót magukról a kórházi beszállítók jelenéről és jövőjéről is. Érdekes tényekre és összefüggésekre hívja fel a figyelmet.

- Hogyan értékelné az idei év kórházi tartozásainak alakulását a havi számok tükrében?

 - Ez az egész év rendkívül fura volt, s még nincs vége. A tavalyi évet 67,7 milliárd forint adóssággal zárta az egészségügyi intézményrendszer, majd az évet adósságtárgyalásokkal kezdtük. Tudni kell, hogy nem nulláról indultunk 2019 elején sem, hanem több mint 15 milliárdról, s tavaly 52,5 milliárd forint tartozás termelődött. Aztán 2020 januárjában 8,5 milliárddal nőtt az adósság, ami soha nem látott érték volt. Ekkor közel 4500 cégnek tartozott az intézményrendszer. A központosított adósságrendezés során ebből 94-gyel tárgyalt a kormány. Februárban nominálértékben csökkent az össztartozás, mivel a 100 millió forintnál kevesebb lejárt követeléssel rendelkező cégeket kifizette a kormány, amire 19 milliárdot költött. Ám a februári csökkenés csak 12 milliárd forint volt, így igazából 7 milliárddal nőtt az adósság. A „nagy hitelezők” követeléseinek rendezésére márciusban 48 milliárd forintot fordított a kormány, de az adósságállomány abban a hónapban csak 40 milliárddal lett kevesebb. Tehát, ha az első három hónapot megtisztítjuk az adósságrendezési adataitól, akkor a havi növekmény átlag 7,8 milliárd forint volt.

Azaz, az első furcsaság az év eleji brutális adósságnövekedés volt, aztán meg az, hogy lezárt az intézményrendszer, elhalasztották az elektív műtéteket.

A kórházak elvben nem rendeltek annyi eszközt, de az első félév arról tanúskodik, hogy havi átlagban még mindig 1 milliárddal voltunk a 2019-es számok felett. Tavaly ugyanis 4,6 milliárd volt a havi átlag az első félévben, idén pedig 5,7, ami már önmagában is rossz üzenet volt.

- Miképpen csapódott le a járvány első hulláma az orvostechnikai cégeknél? 

- Ugyan csökkent a rendelésállomány, de bizonyos cégeknél az intenzív ellátás eszközeinek rendelése megnőtt, ami részben ellensúlyozta a bevételkiesést. Mégis, átlagban a rendelésállományok csökkentek. A beszállító cégek most azt jelzik, hogy a tavalyihoz hasonló állapotban vannak adósság szempontjából, a kintlévőségeik összege majdnem eléri a tavalyit. A novemberi adatok szerint csökkent a növekedés, hiszen tavaly a január-novemberi időszakban 55,8 milliárd volt, míg most 45,7 milliárd a növekmény. Elvben tehát csaknem 20 százalékkal kisebb az intézmények adósságállománya, ami viszont az orvostechnikai területen nem érződik, mivel a cégeink ugyanolyan rossz helyzetben vannak, mint tavaly ilyenkor. Az idei év legfontosabb feladata az volt, hogy a cégek a romló körülmények ellenére megtartsák a munkavállalóikat. Például az orvoslátogatók a pandémia miatt sokszor be sem jutnak az intézményekbe.

Összességében tehát önmagában az adósságadatok némileg kedvezőbbek, ám a cégek ezt nem érzik a bőrükön. Nagy részük magyar tulajdonban lévő kis- és közepes vállalkozás, akik a kormányzattól minimális segítséget kaptak idén, ahogy az egész gazdaság is.

Pusztán a tavaszi bértámogatást tudták igénybe venni, ami sajnos rendkívül bürokratikus volt a sok adminisztráció miatt, és főleg az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknál volt jelentősége. Tehát mindezek figyelembevételével a kórházi beszállítók helyzete lényegében romlott ebben az évben.

- Tavaly a kormány üzent Önöknek, hogy központi eljárásban nézi végig a kórházak beszállítói tartozását, idén mi a helyzet a kommunikációval?

- Több kormányzati szereplőt is megkerestünk az év folyamán azzal, hogy szükség lesz az adósságrendezésre, hiszen a pandémiás helyzetben a kórházak eszközellátása minden eddiginél fontosabb, de a felénk irányuló kommunikáció viszonylag szűkös volt.

Augusztus végén a részleges adósságrendezési tervünkkel négy miniszterhez fordultunk: Kásler Miklóshoz, Pintér Sándorhoz, Varga Mihályhoz és Gulyás Gergelyhez. Arra gondoltunk, hogy a június végéig felgyűlt 35 milliárd forintot fizessék ki ősz elején, hogy év végére csak 15-20 milliárd maradjon, hiszen a járvány miatt a kormánynak úgyis lesz elég problémája.

Kásler miniszter úr nevében Horváth Ildikó válaszolt, hogy felkérte az ÁEEK főigazgatóját, utasítsa az intézményeket, hogy fizessenek. Ehhez azonban anyagi erőforrásokat nem biztosított a kormányzat. Az intézményrendszer gazdálkodásában van egy rossz gyakorlat 2012 óta: minél nagyobb valakinek a tartozásállománya, annál több pénzt kap nominálértékben az adósságrendezés során.

Ezért, aki megteheti, a második félévtől elkezd tartalékolni, hogy év végén minél nagyobb adósságot tudjon kimutatni. Ezt igazolja az idei szeptember is, mivel az államtitkári intézkedést követően alig nőtt az adósságállomány. Erre fejelt rá az október, amikor viszont 710 millió forinttal csökkent az összadósság. Ennek valószínűsíthető oka az, hogy a Kórházi Főigazgatóság létrehozásával egy időben belengették, hogy leginkább a megyei intézmények élén váltás lesz. Fontos megemlíteni még, hogy tavaly év végén született egy struktúraváltási rendelet, január 9-én pedig Orbán Viktor azt mondta, az intézményrendszer nem termelhet adósságot. Ezért, mivel idén minden a COVID-ról szól, a pandémia farvizén sok mindent (például egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt) át lehetett verni. De az eszmecsere a szakmai szereplőkkel továbbra is hiányos, még akkor is, ha az orvostársadalommal tartotta a kapcsolatot a kormányzat.

Az látszódik, hogy a kormány gondolkozik a struktúraváltásról, s a mélyben történnek dolgok, de a legtöbbször mindez a szakmai szereplők megkérdezése nélkül zajlik, így mi jellemzően csak utólag értesülünk a minket érintő változásokról.

- Májusban jött ki a központosított beszerzésről a rendelet, ez sem jött jól a kórházi beszállítóknak, gondolom.

- Ez sem egyik napról a másikra történik, de le kell szögezni, hogy az egészségügyben kialakult beszerzési rendszer több sebből vérzik. Több botrány arra világított rá, hogy mindez részben az intézmények, részben a beszállítók hibája, nagyobb részben pedig a politikáé, mert nem jól alkotta meg a jogszabályokat. Most az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) visszavették a legtöbb termékkört, májustól a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) végzi a központi beszerzések nagy részét. A KEF írt is ki központi beszerzéseket 5-6 termékkörre, amelyek viszonylag egyszerűbb eszközök (gumikesztyűk, injekcióstűk). Pozitív fejlemény, hogy ezek ún. dinamikus közbeszerzések, ahol meghatározott szempontok alapján jelentkezhetnek az üzleti szereplők, és az adott körbe folyamatosan ki és be lehet kerülni. Persze az, hogy az új rendszer jól vizsgázik-e, majd a lehívásokból szerezhető tapasztalatok alapján derül ki.
Régóta mondjuk, hogy a központi beszerzések nem ördögtől valók, de nem mindegy, hogy milyen termékköröket és milyen feltételekkel szerzünk be központilag.

Eddig egy viszonylag semleges indulásnak vagyunk tanúi, de azért két félelmünk mégis van: egyrészt nem a spórolásnak kéne kiindulópontnak lenni, hanem az értékalapú közbeszerzésnek, a másik, hogy a kormányzat részéről csábító lehet a monopolizáció, ami viszont jellemzően drágulást és minőségromlást okozhat.

- Az oltás körüli logisztikában érdekelt-e bármelyik cégük?

- Abban nem, csak a tesztek szállításában vagyunk érintve. Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy rendkívül eltérő a hazai piacon lévő tesztek minősége, és sok esetben itt is az olcsóság a beszerzés fő szempontja. A védőeszközökkel kapcsolatban szükséges megemlíteni, hogy a kormányt rendkívül mértékben megdöbbentette, hogy nincs nálunk megfelelő védőeszközgyártás. A kormány szándéka szerint ez az a terület, ahol a magyar ipar lehetőségeit felhasználva komoly felfutások lehetnek. A tervek egy részében van fantázia. Például a gumikesztyű-gyártást nehéz lenne idehozni, hiszen a gumi alapanyagát, a kaucsukot Ázsiában termelik. De más védőeszköz-gyártásra komoly pályázati pénzeket kapott a magyar egészségipar.

A magyar gyártók régóta mondják, hogy alacsony a részesedésük a magyar kórházi beszállításokból. Az mindenestre biztos, hogy a nyugati és a magyar beszállítók közös érdeke, hogy lehetőség szerint tisztítsuk meg a piacot az általában gyenge minőségű ázsiai eszközöktől.

Ha a magyar gyártó képes magas minőségi színvonalú eszközt szállítani a kórházaknak, akkor jogos igény, hogy nagyobb arányban vegyenek részt az egészségügy ellátásban. 

- Milyen jövőt jósol 2021-re az Orvostechnikai Szövetségnek?

- Sokismeretlenes egyenlet a jövő, de az alaptételek nem változtak: látni, hogy az egészségügyi dolgozók bérének növelésén kívül a kormány nem akar több pénzt beletenni az állami egészségügybe. Bár a rendszerben kétségkívül vannak minimális tartalékok, az intézményrendszer alulfinanszírozott, főleg, ha a folyamatosan növekvő igényeket nézzük. 

De hogy a járóbeteg-ellátás egy kardinális problémájáról is beszéljek: a gyógyászati segédeszköz ellátásban 17 éve nem volt áremelés. Ebben szeretnénk előre lépni, s az a javaslatunk, hogy a kormány foglalja jogszabályba az árindexálást, azaz hogy évente a gazdasági tényezőktől függően (forint árfolyam, bérnövekmény, ipari infláció) legyen lehetőség az áremelésre.

Most ugyanis olyan szinten vannak a fedezetek, hogy ha jön egy nagyobb forintgyengülés vagy bérnövekmény, akkor az eszközök forgalmazása könnyen veszteségbe fordulhat át. Összességében most van egy történelmi helyzet, amikor évtizedes problémákat lehetne megoldani, amikhez nem mindegy, hogyan nyúl hozzá a kormányzat. Ha nem sikerül a beavatkozás, akkor még rontani is lehet a helyzeten.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ezt nem láttuk jönni az euróövezetben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 13:17
Júliusban az elemzők által vártnál kissé nagyobb lett az euróövezet külkereskedelmi többlete az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közzétett első becslése alapján. Az előző havihoz képest nőtt, az egy évvel korábbihoz képest csökkent az euróövezet külkereskedelmi többlete.
Makro / Külgazdaság Forrong Amerika a politikai merénylet után
Káncz Csaba | 2025. szeptember 15. 10:29
A merénylet áldozatává vált Charlie Kirk egyre inkább vallási meggyőződéssel igazolta az autoriter politikát. A republikánusok óva intenek Kirk halálának kigúnyolódásától, és súlyos következményekkel fenyegetőznek. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Emelkedik a benzin ára keddtől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 09:33
A beszerzési ár literenként 2 forinttal nő, ez pedig 590 forint fölé emelheti az átlagárat.
Makro / Külgazdaság Az egész bolygón leállt a Starlink, de Ukrajnában több múlik ezen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 08:27
Hétfő reggel leállt Elon Musk műholdas internetszolgáltatása, magyar idő szerint reggel 7 óra után fokozatosan kezdett visszajönni a jel.
Makro / Külgazdaság Legalább 10 milliárd forintos beruházást tervez a kínai elektromos buszokat gyártó cég
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 07:21
Erős versenyzőnek tartja Magyarországot a többségi tulajdonos vezérigazgatója, Cliff Zhang.
Makro / Külgazdaság Gyilkos alkut kötött Ursula von der Leyen Trumppal?
Litván Dániel | 2025. szeptember 14. 17:04
Emberéletekben is mérhető következményei lehetnek, ha az unió beengedi az amerikai előírásoknak megfelelő monstrumokat az útjaira. Márpedig az Egyesült Államokkal kötött megállapodás szövegéből az következik, hogy be fogja.
Makro / Külgazdaság A magyar vétó mellett is keresi a lehetőséget az EU Ukrajna csatlakozásához
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 16:29
Erről Ukrajna európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese beszélt. A csatlakozáshoz minden tagállam jóváhagyása szükséges lenne, de a magyar kormány kitart a vétó mellett.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton: az AI kitörési pont Magyarország számára
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 15:34
Elkészült az ötéves terv az AI kapcsán, a nemzetgazdasági miniszter szerint 15 százalékkal növelheti a magyar GDP-t a mesterséges intelligencia használata.
Makro / Külgazdaság Ezért közeledhet a magyar kormány Belaruszhoz
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 14:51
Lukasenka hintapolitikája a Nyugatnak szól: arra akarja kényszeríteni az EU-t, hogy oldja fel a gazdasági, kereskedelmi blokádot Belarusszal szemben. 
Makro / Külgazdaság Az egyik legnagyobb orosz olajfinomítót találta el az ukrán hadsereg
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 14. 12:43
A hírt a magyar származású Robert Brovdi parancsnok erősítette meg.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG