„A MediKlaszter a járvány kitörése óta szervezi a szabad fejlesztő, termelő kapacitásokat, amelyeket a koronavírus elleni védekezés szolgálatába állít, de a veszélyhelyzet utáni talpraállást nem tudjuk egyedül megvalósítani” – jelentette ki Tóth Zsolt, a 46 egészségügyi kis- és középvállalkozás és négy egyetem önkéntes szövetségének főtitkára.
Egyértelmű, hogy a világjárvány az orvostechnikai cégeket is rosszul érintette, hiszen a normál piacra jellemző megrendeléseket és szállításokat felülírta a veszélyhelyzet miatti leállás. Orvosi műanyag arcvédő pajzsokat és kilincsvédő eszközöket adtak több intézménynek is, illetve együttműködési megállapodás alapján támogatják és minden szakmai segítséget meg is adnak az Óbudai Egyetem tömeg-lélegeztető rendszerének fejlesztéséhez, majd piacra dobásához.
Abban is szívesen együttműködnek, hogy a veszélyhelyzet miatt megjelent, kontrollálatlanul beáramlott gyenge minőségű, akár az egészségre is ártalmas egyedi termékeket kiszűrjék és a minőségi követelmények ellenőrzésében összefogjanak az egészségügyi hatóságokkal. De most nekik is segítségre van szükségük.
„A rendelésállományok visszaesése miatt szükség lesz arra, hogy a kormány az adó- és járulékfizetési kedvezmény mellett pénzbeli támogatást is nyújtson az orvostechnikai ágazatra, különös tekintettel a létfontosságú vállalkozásokra, amelyeknél a járványügyi helyzet bevételkieséssel járt” – mondja a főtitkár. Aki szerint ezt egyrészt az Európai Bizottság által a koronavírus gazdasági következményeinek enyhítésére elkülönített pénzügyi keret Magyarországra eső részéből, másrészt magyar költségvetési forrásból lehetne megvalósítani.
A megrendelések leginkább az implantátum- és fogtechnikai gyártó és fejlesztő vállalkozásokat sújtja. Rontja a helyzetet, hogy a kórházak nem egyenlítik ki az idén esedékessé vált szállítói tartozásokat sem. Pedig kulcsfontosságú a kórházi betegellátás biztonságos fenntartása, amelyhez nélkülözhetetlen a hazai beszállítók likviditásának megőrzése.
„Javaslatunk, hogy az orvostechnikai eszközellátást biztosító cégek kritikus helyzetének javítása érdekében módosítsák a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló március 18-ai kormányrendeletet, hogy annak hatálya az egészségügyi gyártást, fejlesztést, szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra is kiterjedjen” – hívja fel a figyelmet a főtitkár egy lehetséges megoldásra az iparágat ért csapás enyhítésére. A megfelelő megfogalmazással az egész orvostechnikai iparágra érvényesíthető lehetne a rendelet, így az abban foglalt könnyítések is.
A szakember arra az ellentmondásra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a kormány költségvetési politikája régóta nem tapasztalt kedvező állapotot tükröz, addig ezzel éles kontrasztban áll az állam teljes tulajdonosi és szabályozási kontrollja alatt álló kórházak gazdálkodása, amely – az államháztartás szigetszerű problémagócaként – továbbra sem áll stabil, fenntartható pályán.
„Véleményünk szerint ennek megreformálása csak az egészségügyre fordított közkiadások növelése mellett hozhat eredményt” – hangsúlyozza Tóth Zsolt.
A kórházak költségvetésében már közel 70 százalékot tesznek ki a személyi jellegű költségek, és a további bérfejlesztések. Mindeközben a gyógyítás nem bérjellegű költségeire, azaz a dologi kiadásokra az elmúlt években nem jutott kellő anyagi erőforrás. Ezért is fokozódott az adósságnövekedés dinamikája, annak ellenére, hogy a hivatalos statisztikai adatok szerint az orvostechnikai beszállítók az áraikban nem tudták érvényesíteni sem a késedelmes fizetések, sem a forint leértékelődésének költségeit.
Ezért az iparági szereplők támogatnak minden olyan megoldást, amely fenntarthatóvá teszi a kórházak gazdálkodását, ezáltal segít megakadályozni az adósságuk újratermelődését. Azon túl, hogy a járvány mérhetetlen károkat okoz minden téren az egész gazdaságnak, lehetőséget teremthet a megújulásra, a folyamatok racionalizálására, a távmunka alkalmazására, a korszerű menedzselési technikák bevezetésére, új termékek és szolgáltatások fejlesztésének eladási kényszer nélküli kidolgozására. Meggyőződésük, hogy ez minden érintett szereplő közös érdeke.
A „Magyar Orvostechnikai Iparért” Alapítvány pénzügyi alap képzése céljából gyűjtést indított a legszükségesebb eszközök beszerzésére és gyártására, melyet a kuratórium döntése alapján csak a COVID-19-el kapcsolatos hatékony megelőzésre lehet fordítani.
Nem elég azonban a járvány, itt van még az új uniós követelmény is. Merthogy a magyar orvostechnikai ipar egyik legnagyobb kihívása jelenleg az Európai Parlament és az Európai Tanács 2017-es, az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletének (MDR) végrehajtása. Tóth Zsolt szerint a hazai egészségipar az MDR-re történő felkészülés miatt is kormányzati támogatásra szorul.
„Az MDR alkalmazásának komoly piaci és ellátórendszeri hatásai lesznek. Míg egyes költségek növekednek, a termékinnovációs folyamatok lassulnak, egyes termékkörökben akár ellátási zavarok is kialakulhatnak” – hívja fel a figyelmet egy plusz nehézségre a főtitkár. Aki szerint az MDR évtizedekre meghatározhatja, hogy az egyes országok egészségipara növelni vagy csökkenteni fogja-e a részesedését az egységes európai piacon, amely a világon a második legnagyobb.
Saját tapasztalatuk szerint a gyártók jelentős része nincs felkészülve az átállásra. A legnehezebb helyzetben az alacsony kockázatú (I. osztályú) eszközök gyártói vannak, mivel ők semmilyen további átmeneti haladékban nem részesültek. A cégek jelentős részében csak tavaly ősszel, idén év elején tudatosult, hogy milyen követelményeket kell teljesíteni. A feladatok nagyságát, költségeit szinte mindenki alábecsülte és alábecsüli jelenleg is. Például közel 200 hazai gyártó vállalkozást érint az egyedi eszközazonosító, az úgynevezett UDI szám bevezetése. A rendeletek okán mintegy 2-3 ezer hazai vállalat is érdekelt ebben, melyek nagyobb részét az MDR is érinti.
A MediKlaszter tagvállalatai Magyarország minden kórházába szállítanak hazai fejlesztésű és gyártású termékeket, s a világ több mint 150 országába exportálják a tagvállatok orvostechnikai termékeiket, szolgáltatásaikat, és közvetlenül több mint 2500 munkavállalót, beszállítóik által pedig ennek háromszorosát foglalkoztatják. Belföldön 4,9 milliárd forint árbevételt produkáltak 2019-ben, míg 55,5 milliárd forint értékben exportáltak.
Két párhuzamos nyilatkozatot fogadtak el Strasbourgban. 
