<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Már tudjuk, hogy a kormány 98 kórházi beszállítóval tárgyalt követeléseik rendezése miatt, s hogy a 100 millió forint alatti „kis” cégeknek elkezdődtek a kifizetések, a nagyok pedig márciusban számíthatnak kintlévőségük egy részére. De mi igaz azokból a pletykákból, hogy a tervezett kórházi közbeszerzések centralizálása mögött furcsa okok állnak? Rásky Lászlót, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárát kérdeztük. 
Rásky László. Fotó: atv.hu

Mit várnak a február 29-i határidőtől, amikor a tárgyalások befejeződnek a nagy beszállítókkal?

Azért várjuk a kormányzat hivatalos kommunikációját, mert nagyon beszédes lesz. Reméljük, hogy nyilvánosságra is kerül. A mi saját, nem reprezentatív felméréseinkre alapozva úgy látjuk, hogy a 20 százalékos „ajánlatot” egy beszállító sem fogadta el a kormánytól. Számításaink szerint maximum 10 százaléka lehet a behívott cégeknek, akik egyáltalán tettek valamilyen engedményt, melyek jellemzően 1-2 százalékról szólnak. Mindebből úgy kalkulálunk, hogy miközben a kormányzat tervei szerint az össz-megtakarítás 20 százalék, azaz 10 milliárd forint lett volna, ehhez képest 1-2 milliárd forint lehet az összes felajánlás összege. A mi számainkat támasztja alá a Varga Mihály-interjú is, mert miközben azt gondoltuk, hogy a tárgyalások vége felé kicsit finomodik a kommunikáció, épp hogy durvulni látszódik.

Mit gondol, mi lehet ennek az oka?

Két dologról lehet szó. Az egyik politikai, és részben alátámaszthatja a számításainkat. Mivel a miniszterelnök szintjére került a probléma, politikai projekt lett belőle. Orbán Viktor nem beszélt a 20 százalékról, de nagy valószínűséggel prezentálni kéne neki, hogy a nagyokon mennyit lehet megtakarítani. A kormányzati reakciókból és Varga Mihály nyilatkozatából leszűrhető, hogy ezt a célt nem sikerül megvalósítani, melyeknek felelősei lehetnek. A másik ok ennél keményebb. Már évek óta pedzegetik, a tárgyalások kezdete óta pedig folyamatosan, hogy a kormányzat centralizációt tervez a kórházi beszerzéseknél. Erre a találkozókon a cégeknek mindig utaltak is, attól teszik függővé, kivel lesznek jóban és fognak együtt dolgozni a beszerzéseken, hogyan állnak hozzá az adósságrendezés témájához. A jelenlegi jogszabályi környezet nem ad lehetőséget arra, hogy ilyen előnyöket vagy hátrányokat biztosítson a kormányzat, ezért egyre erősödnek azok a piaci pletykák, amelyek arra utalnak, hogy bizony itt egyfajta baráti-nem baráti, lojális-nem lojális kiválasztás zajlik. Olyan információk jutottak el hozzánk, hogy aki lemondott a tőkekövetelése egy részéről, azoknak mind az volt a motivációja, hogy elkerülje a hátrányos következményeket. Tehát nem az lebegett a szemük előtt, hogy én majd a jövőben jól járhatnék, inkább mindenki úgy gondolkozott, hogy engedek valamennyit, mert jó a tárgyalófelekkel jóban lenni. Nem adtak határidőt arra, hogy meddig kell visszajelezni a cégeknek a döntésükről, ezért mint a rétestészta, nyúlt az egész ügymenet, s így az elmúlt két napban is volt olyan cég, aki azon dilemmázott, visszahívja-e őket. De megelőzte a hívásban az ÁEEK embere, hiszen most már nem a Pénzügyminisztérium kontaktál a cégekkel. Megkérdezték, mi az ajánlata. Mondta, hogy semennyi, mire az ÁEEK válasza az volt, hogy ez bizony nem együttműködő magatartás. Itt nagyon nem európai és nem a hatályos törvényeknek megfelelő nyomásgyakorlásról van szó.

Lehet-e következtetni bármire is a régi időket idéző módszerből?

Mi úgy fordítjuk le, hogy van egy veszély, mégpedig az integrátor cégek bevonása. Hiszen itt nem feltétlenül arról van szó, kikkel dolgoznak a jövőben, sokkal inkább arról, hogy megpróbálják felmérni, mekkora árrugalmasság van a rendszerben. Ez azért fontos számukra, mert a közbeszerzések további centralizációjának kétféle útja van. Mivel országos ellátást kell biztosítani, főleg a nagy tömegű fogyóanyagoknál nem lehet egy cégre bízni az ellátást, legalább 2-5 céggel kell szerződést kötni . Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen keretszerződés jellegű megoldást kell alkalmazni, mert senki nem tudja megmondani országos szintre vetítve, mennyi kesztyű, vagy kötszer kell. Ha ez rendes versenykörülmények között zajlik, akkor az államnak ezen nagy haszna nincs, hiszen az általános versenyjogi szabályok a meghatározóak. Viszont lehet centralizálni integrátor cégek bevonásával. Ha van 2-3 baráti cég, akik a beszerzéseket intézik, akkor tulajdonképpen nem egészen szabályos módon átadják a számukra a közbeszerzés bonyolítását, és ők, mint piaci szereplők, már maguk válogathatnak az ajánlatok között.

Fotó: depositphotos.com

Például ők maguk választhatják ki a beszállító cégeket, akár önkényesen is, tehát nekik nem kell rigid módon alkalmazkodniuk a közbeszerzési szabályokhoz. Azaz az egész koncepció nem feltétlenül arról szól, mely cégekkel lehet együtt dolgozni vagy sem, a mostani erősködés azt is jelezheti, hogy mennyire lehet nyomás alá helyezni a cégeket. Ugyanis az integrátor cégnek egy célja van, hogy lenyomja a beszállítói árakat, és felülárazza a saját tevékenységét. Ne feledjük: a köztes szereplő beiktatása mindig megdrágítja a beszerzést. Így lehet egy bizonyos üzleti körnek centralizálni a közbeszerzéseket. Nem kizárt, hogy ez lehet az a mögöttes motivációs háttér, és a fenyegetéseket is tartalmazó kommunikáció hátterében is ez állhat, ami ezt az egész politikai akciót mozgatta. Azt gondoljuk, a mélyben az iparág egyfajta tesztelése folyik, melynek a valós okát egyelőre csak sejthetjük, ami vagy kiderül, vagy nem. Mindenesetre nem az volt az alapvető cél, hogy a társadalomnak bizonyítsák, hogy a multik extraprofitot érnek el, hanem fordítva. A tényleges mögöttes célhoz kellett valami díszletet kreálni.

A 100 millió forint alatti követeléssel rendelkező cégek esetében minek köszönhető vajon, hogy van, akinek már fizettek, van, akinek még nem?

Érdekes, hogy vannak, akik szinte az egészet megkapták, s vannak, akik csak az 50 százalékát a követeléseiknek. Ennek lehet adminisztratív oka, például, hogy ugyan az ÁEEK leadta a listát a kórházaknak, mely cégeknek kell fizetni, de nyilván mindenhol más az átfutási idő. Nagyobb baj az, hogy vannak olyan kórházak, ahol olyan magas a bérkifizetés, hogy egész egyszerűen hiába adtak nekik pluszforrást az adósságok kifizetésére, az alulfinanszírozottság miatt mégsem tudják kiegyenlíteni a beszállítók összes követelését. Összességében egy hanyagul kidolgozott politikai projektről van szó. Ennek egyik eleme, hogy bár örülünk annak, hogy elindult valamiféle adósságrendezés, de továbbra is igaz, hogy elvben nem teheti meg a kormányzat, hogy különbséget tesz a nagy és a kicsi beszállítók között. Elég elnagyolt az a kép, hogy vannak a gonosz multicégek és vannak a tisztességes hazaiak. Már csak azért is, mert a legtöbb cég magyarországi központtal, magyar munkavállalókkal dolgozik, és Magyarországon fizet adót. Mindenesetre még a nagyok kifizetése hátra van, ott még érhetnek meglepetések bárkit.

Érzékelnek-e már a beszállítók a koronavírus miatti nagyobb rendeléseket a kórházaknál?

A koronavírus miatt még nem érzékelhető a nagyobb mértékű rendelés, sőt: bizonyos cégek elkezdték érzékelni, hogy kevesebbet rendel tőlük az intézményrendszer. Ebben lehet egyfajta óvatosság, de sajnos sokkal lényegesebb a pénzügyi helyzet, a gazdasági racionalitás. Ez viszont azt is jelenti, hogy egyes kórházakban csökken konszignációs, azaz a készenléti raktárkészlet. Csak remélni lehet, hogy nem a gazdaságból ismert Toyota-modellt szeretnék megvalósítani a magyar egészségügyben, ami az arról szól, hogy minél kisebb készletezés, minél jobban megszervezett beszerzési utak. Nem ebben a koronavírussal megáldott, kényes egészségügyi helyzetben kéne tesztelgetni, hogy milyen minimális készlettel tudnak üzemelni a kórházak.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Lavrov: Moszkva lépéseket tesz, ha Washington nem válaszol a javaslataira
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 17:11
A biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra várják a választ. 
Makro / Külgazdaság Megugrottak a vidéki albérletárak
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 15:12
A fővárosban átlagosan három százalékkal emelkedtek az albérletárak, míg ugyanez a nagyobb vidéki városokban meghaladta a hat százalékot.
Makro / Külgazdaság Súlyos: Magyarországról kimondták az EU-ban, hogy az ártó szándékú hatalmak szekértolója
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 11:49
Az EU demokratikus folyamataiba való külföldi beavatkozásokról és félretájékoztatásról szóló jelentés nem túl jó fényben tünteti fel Magyarországot.
Makro / Külgazdaság Szijjártó: Magyarország nem segít Ukrajnának - miről tárgyal majd Putyin és Orbán Viktor?
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 09:31
Szijjártó Péter szerint nem olyan vészes az orosz-ukrán helyzet, mint amilyennek a kommunikáció alapján tűnik. Senki sem kérheti tőlünk, hogy ne barátkozzunk az oroszokkal; az ukránokkal viszont annyira rossz a viszony, hogy semmilyen támogatást nem nyújtunk nekik a mostani konfliktusban sem.
Makro / Külgazdaság Elképesztő csúcson az omikron: 20 ezernél több fertőzött egyetlen nap alatt
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 09:16
Egyetlen nap alatt 20 ezerrel nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma, a tesztek több mint háromnegyede pozitív - az aktív fertőzöttek emelkedése is sosem látott szinten jár, de a súlyos esetek száma nem ugrott meg.
Makro / Külgazdaság Mi lesz, ha kitör a háború és Putyin elzárja a gázt Európában?
Privátbankár.hu | 2022. január 26. 06:35
Esetleges európai földgázhiányra készül a Joe Biden amerikai elnök vezette adminisztráció arra az esetre, ha Oroszország támadás indítana Ukrajna ellen, ezért már hetek óta európai országokkal és nagy energetikai vállalatokkal tárgyal - jelentették ki kedden magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselők újságíróknak egy washingtoni háttérbeszélgetésen.
Makro / Külgazdaság Kongatják a vészharangot - egyre erőszakosabbak Európában a muszlim antiszemita incidensek
Káncz Csaba | 2022. január 25. 18:42
Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban megvizsgálják az egyre erőszakosabb eseteket. A német és a francia nagypolitika szerint ez egy újfajta antiszemitizmus, amelyet a Közel-Kelet és Észak-Afrika muszlim bevándorlói hoztak magukkal. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Fontos bejelentést tett Szijjártó Péter Paksról
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 18:19
A Paksi Atomerőmű két új reaktorával reálissá válik, hogy Magyarország villamosenergia-ellátás terén önellátó legyen ennek az évtizednek a végére.
Makro / Külgazdaság Betett az orosz-ukrán konfliktus az OTP-nek és a Richternek
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 190,71 pontos, 0,37 százalékos csökkenéssel, 51 134,63 ponton zárt kedden.
Makro / Külgazdaság A Budapesti Közművek 4500 dolgozója kap februártól magasabb bért
Privátbankár.hu | 2022. január 25. 17:25
A Budapesti Közművek hulladékgazdálkodási, a kertészeti, a köztisztasági, a közületi kéményseprési, a távhőszolgáltatási, valamint a temetkezési dolgozói február 1-jétől 15 százalékkal magasabb fizetést kapnak kézhez. 
hírlevél
Ingatlantájoló