A hajó két azon kívül, hogy két óráig a zónában tartózkodott, nem csinált semmit, és a szigetország határait sem sértette meg.
Ennek ellenére a japán diplomácia így is nagyon felbosszantotta magát, tiltakozásul Szaiki Akitaka japán külügyminiszter-helyettes hajnali 2 órakor bekérette a kínai nagykövetet, és kifejezésre juttatta, hogy Tokió eltökélt területének védelmében.
Az oroszok is ott jártak
Kínai járőrhajók a múltban is többször beléptek a környező vizekre, de a határövezetben most először fedeztek fel kínai hadihajót. A japán védelmi minisztérium közlése szerint a határzónában három orosz hadihajót is beazonosítottak. Feltételezik, hogy ez nem véletlen, de a két esetet - mint a kormány szóvivője utalt rá - külön-külön kezelik. Moszkvától diplomáciai csatornán keresztül kérnek majd magyarázatot.
Kié a szigetcsoport?
A kínai Honvédelmi Minisztérium közleményében kifejezte, hogy Japánnak nincs alapja kifogást emelni a kínai fregatt szerintük törvényes jelenléte miatt. Kína szerint a Tiaojü/Szenkaku-szigetek hozzájuk tartoznak, a kínai haditengerészetnek pedig minden joga megvan arra, hogy kínai vizeken végezzen manővereket.
A szóban forgó szigetcsoportot Peking és Tokió egyaránt a sajátjának tekinti, de a második világháborút követő, 1951-es San Franciscó-i Békeszerződés értelmében, amelyet Kína nem írt alá, az Egyesült Államok átruházta az igazgatás jogát Tokióra. Peking az 1943-as Kairói Nyilatkozatra hivatkozva követeli vissza a szigetek feletti fennhatóságot.
A lakatlan szigetek 2012-es - japán kormány általi - államosítása volt a meghatározó oka annak, hogy mára a kínai-japán kapcsolatok történelmi mélypontra zuhantak. Tokió és Peking a legfrissebb fejleményeket egyaránt úgy értékelte, hogy a feszültség fokozódásáról árulkodnak.
CENTCOM: Az Egyesült Államok katonai erőt biztosít a Hormuzi-szoros közlekedésének fenntartásához. 
