Elkészült következő szavazásunk, ezúttal lehet, hogy nehéz választás elé állítjuk az olvasót. “Csupán” arra lennénk kíváncsiak, melyik az ország legnagyobb problémája. Tudjuk, nehéz a gondok közül csak egyet megnevezni. De ez nem ok arra, hogy ne próbáljuk meg. (Szavazni lehet itt a cikk végén, illetve mindenkor a címoldalunkon jobbra lent.)
Ami az előző szavazást illeti, minket is meglepett, milyen nagy arányban, a válaszadók 90 százaléka érzi úgy, hogy magasabb az infláció Magyarországon, mint amennyit a KSH jelentett. A KSH-val megegyező inflációt csak hat százalék, annál kevesebbet kettő százalék tippelt.
Ami egyáltalán nem biztos, hogy a KSH hibája. Sokan esetleg az élelmiszerárakat érzékelik inkább, amelyek 5,2 százalékkal mentek fel átlagosan. Vagy a pénzromlás erősödésének trendjét vetítik előre, már a várható jövőt is belekalkulálva.
Szavazni a gravitációra?
Ez alighanem igaz, de az inflációnál kiemelten fontosak a várakozások, amelyek az infláció egyik okát is képezhetik. Tehát ha sok szereplő magas inflációt vár, főleg a termékeiket beárazó vállalatok, termelők, kiskereskedők, ez is növelheti magát az inflációt. Ami visszahat az inflációra, az megint a várakozásokra, és ördögi kör indulhat be.
Szorgalmasan mérik
Ezért is méri az EU, a KSH, az MNB a lakossági inflációs várakozásokat, amint az MNB áprilisi grafikonján is látható. Ott még alig haladja meg a várakozások sávjának felső széle a tényadatot, nem úgy, mint körkérdésünkben.
Az mondjuk feltűnő, mennyire szélesre nyílt a sáv a várakozások minimuma és maximuma között az utóbbi években, a lakosság bizonytalannak látszik. Lehet, hogy a jövő hónapban az MNB ábráján is ugrás látható majd?
(A képen látható miniszobor alkotója a B1 Szubkult blog szerint Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész.)
Ha valaki még az inflációs kérdésre is szeretne válaszolni, megteheti:
Petro Porosenko ellenzéki pártja elzárta a házelnöki emelvényt. 
