Martonyi szerint a kormányoknak ezzel a drámai lépéssel kell rábírniuk a piacokat az eurózónáról kialakult felfogásuk megváltoztatására, ellenkező esetben a szuverén adósság értékének további gyors romlása hatalmas pénzügyi válságot szabadíthat el.

A magyar diplomácia irányítója kifejtette: a befektetők biztonságot keresnek, és azt a hitelminősítő intézetek tanácsaitól várják - "az intézeteket ültették a vezetői ülésbe, oda, ahol a kormányoknak kellene ülniük". A politikusok szerinte eddig nem voltak képesek sziklaszilárd biztosítékot nyújtani a befektetőknek, így a piacok nem is hibáztathatók azért, mert irányt tévesztettek, sőt romboló jellegűvé váltak.

Martonyi János felhívta a figyelmet arra: a piacok alig néhány évvel azután helyezik bizalmukat ilyen nagy mértékben a hitelminősítő ügynökségekbe, hogy ezek az ügynökségek szánalmasan leszerepeltek a származékos hitelügyletek válságával kapcsolatban.

"Az euróövezet gazdaság alapjai egészségesebbek, mint ahogy azt a piacok vagy az ügynökségek minősítése alapján hinnénk" - véli a miniszter. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a folyó fizetési mérleget illetően az eurózóna a GDP 0,28 százalékának megfelelő többletet mutathat fel, szemben a brit 3,17 százalékos és az amerikai 3,24 százalékos mínusszal. Az eurózóna mintegy háromszor annyit exportál, mint az Egyesült Államok - tette hozzá.

Ezek a tények azonban keveset számítanak, "ha a politika válaszait elégtelennek tekintik, akkor a várakozások negatívba fordulnak, a befektetők menekülni kezdenek, és bekövetkezik a leminősítés".

"Amikor ez november közepén megtörtént Magyarországgal, amely nem tartozik az euróövezethez, azonnal együttműködést kezdeményeztünk a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. Ez a lépés sokakat meglepett, de reményeim szerint meg fogja törni a Magyarországról kialakult negatív felfogások ördögi körét, oly módon, ahogyan azt a folyamatosan javuló hiány- és adósságadatok nem voltak képesek megtörni" - írta Martonyi János a European Voice hasábjain.

Az eurózónának most olyan választ kell adnia, amely képes "megváltoztatni a játékot", fordulatot eredményez a dolgok értelmezésében. Ez a válasz Martonyi szerint az eurózóna szuverén adósságának egyesítése lehet, annak érdekében, hogy az övezet - pusztán méreténél és likviditásánál fogva - stabilizálható legyen.

"Ez megfékezheti a pánikot, és visszafordíthatja a figyelmet az eurózóna erős gazdasági alapjaira", a mérleg folyamatos javítására és a hosszú távú újjáépítésre - írta Martonyi.

A magyar külügyminiszter elismerte: érthető, ha egyesek amiatt aggódnak, hogy az általuk nyújtott támogatással mások visszaélnek. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a gazdasági kormányzás rendszerének átalakítása már javában folyamatban van.

"Ha úgy hisszük, hogy a[z uniós alap]szerződés megváltoztatása előmozdítaná a gazdasági és a politikai kohéziót, akkor azonnal kell cselekednünk" - szögezte le Martonyi János. Azt, hogy az eurózónán kívüli Magyarország miért csatlakozik az övezeten belüli adósságegyesítést szorgalmazókhoz, azzal indokolta: Magyarországot is szerződés kötelezi arra, hogy amint teljesíti a feltételeket, csatlakozzék az eurózónához.

Cikke végén Martonyi felidézte azt a gyerekmesét, amely arról szól, hogy az esőben megnövő gomba alatt a hangya helyet ad a tücsöknek és a nyúlnak, s így valamennyien szárazon maradnak.

"A való világban a nagy nyúl - Németország - kell, hogy helyet adjon a későn érkezőknek. Az erkölcsi tanulság azonban ugyanaz: átvészelhetjük a vihart, ha összetartunk, ha a nyúl nagylelkű, a hangya pedig becsületes" - írta a magyar külügyminiszter a European Voice-ban megjelent véleménycikkében.