Idén 7-8 milliárd forint idegenforgalmi adót és 150-200 milliárd forint iparűzési adót bukhatnak el a helyi önkormányzatok a koronavírus-járvány miatt - így kalkulált lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) elnöke. Az önkormányzatok ezért is várják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mit jelent be április 7-én. Emlékezetes: a kormányfő azt ígérte, hogy Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb, a gazdaság növekedését és élénkítését segítő akciótervét fogja bemutatni.
Bár leginkább mindenki arról beszél, hogy az egész központi költségvetést újra kell most számolni, arról kevesebb szó esik, hogy az ország 3200 településnek helyi költségvetése is a kukában landolt. Nem voltak valami hosszú életűek ezek a helyi költségvetések, hiszen Budapest február 26-án fogadta el a költségvetését, ami eleve 124 milliárd forintos hiányt tartalmazott, így aligha van értékelhető tartaléka a fővárosnak. Lapunk is írt rról, hogy Győrtől Debrecenig februárban fogadták el a helyi közgyűlések a 2020-as költségvetésüket, és valamennyire jellemző: egyik sem látta előre a járványt, így sehol nem terveztek akkora tartalékot, amihez most hozzá lehetne nyúlni. "A bevétel kiesést pótolni kell" - fogalmazott a TÖOSZ elnöke.
Nincsenek idegenek
Elsőként a turisztikai célpontok fogják megérezni, hogy kiürül a helyi kassza. Az összes szálloda bezárt, a világon senki nem utazik és utazhat sehova még hónapokig, így az idegenforgalmi adóból származó bevételek gyakorlatilag a nullára esnek vissza. Tavalyi adatok még nincsnek, de 2018-ban a KSH szerint 768 önkormányzat szedett be összesen közel 15 milliárd forint idegenforgalmi adót. Mivel a 2019-es év még jobban sikerült a hazai turizmusban, így feltételezhető, hogy tavaly már több mint 15 milliárd forint folyt be a helyi önkormányzatokhoz.
A turizmus fejlődését látva döntött éppen úgy számos település, hogy 2020-ban megemeli az idgenforgalmi adó mértékét: például Hévízen és Balatonfüreden is 530 forint lett éjszakánként. A legtöbb idegenforgalmi adót vonzó száz önkormányzat listáját a budapesti 5. és 7. kerület vezeti egyaránt egymilliárd forint feletti bevétellel, majd a 6. kerület, Hévíz és Hajdúszoboszló következik több mint fél milliárd forint feletti összeggel. Az idegenforglami adónál ráadásul dupla veszteség van: hiszen a rendszer szerint minden egyes helyi adóforinthoz a központi költségvetés is ad egy forintot. Tehát ha 100 millió forint folyik be helyben, akkor összesen 200 millió forinttal lehet tervezni.
Természetesen minden fillérnek meg volt a helye, így ha kevesebb az idegenforgalmi bevétel, akkor kevesebb lesz a beruházás, fejlesztés is. Hévízen a fürdőváros vonzerejét növelő beruházásokra jóval több mint egymilliárd forint juthatott volna 2020-ban. Zalakaros félmilliárd forintot jócskán meghaladó, Zamárdi pedig 400 millió forint körüli összeget fordíthatott volna a városimázst erősítő fejlesztésekre. Ezek töredéke fog csak megvalósulni. Egyelőre még nem is megtervezni az új költségvetéseket, hiszen nem tudni, meddig tart a járvány, mikor indul be újra a gazdaság és a turizmus.
Felezéssel számolnak
A héten tartottak képviselő-testületi ülést például Hajdúszoboszlón: a népszerű üdülőhelynek hatalmas csapás a turizmus leállása. Eredetileg azzal számoltak, hogy idén 520 millió forint bevételük lesz idegenforgalmi adóból. Egy új előterjesztés már csak 260 millió forinttal kalkulált. Hévízen május végéig 350 millió forinttal kevesebb adóbevétel lesz a járvány miatt. A járvány miatti kiesés jelentősen befolyásolni fogja a költségvetést Győrben is, város először lépett az országban: a polgármester úgy döntött, hogy április 1-től legalább augusztus 31-ig 0 forint lesz az idegenforgalmi adó. Itt évente 100-200 millió forint bevétele származik a városnak ebből az adóból. Az adőcsökkentés persze jól hangzik, de amúgy is 0 forint lenne a bevétel, hiszen minden hotel zárva van, így a 0 forintos adókedvezmény miatt senki nem fog vendégéjszakát tölteni Győrben. Azt sem lehet azonban kizárni, hogy Orbán Viktor gazdasági csomagjában az idegenforgalmi adó teljes eltörlése is szerepelni fog.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
