A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja a jegybanktörvénynek megfelelően az árstabilitás elérése és fenntartása, ezért - a tartós folyamatokat elemezve -, 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére. A jegybank a jelenségre határozott választ adott, amikor 2021. június 23-án az Európai Unióban elsőként megindította a kamatemelési ciklusát és a leghatározottabb monetáris szigorítást hajtotta végre a kontinensen, a geopolitikai feszültség miatt kialakult heves pénzpiaci turbulenciákat pedig célzott beavatkozással kezelte - írta a jegybank.
Az MNB monetáris politikájának fokozatos szigorítása alapvető szerepet játszik abban, hogy 2023 során a hazai infláció eddig a 4. legnagyobb mértékben csökkent az EU-ban, és az idei év végére ismét egy számjegyű tartományba kerül az áremelkedés.
A fejlett és feltörekvő országok jegybankjainak egyre nagyobb számban azért az árstabilitás megteremtése az elsődleges célja, mert széleskörű történelmi tanulság, hogy a magas infláció a stabil gazdasági növekedés első számú akadálya. Az infláció mérsékli a reáljövedelmeket, csökkenti a fogyasztást és a beruházást, ezáltal visszafogja a termelést és a gazdasági növekedést, valamint elapasztja a költségvetési bevételeket. Ezt tapasztalhatjuk ma Magyarországon is.
Az infláció csökkentését folytatni kell az árstabilitás eléréséig, mivel az infláció mai mértéke a jelentős csökkenés ellenére még mindig elfogadhatatlanul magas és káros a gazdaságra. Tartós gazdasági növekedés és stabilitás csak az infláció tartós megfékezése esetén érhető el, ezért az MNB a jövőben is ennek a célnak megfelelően hozza meg döntéseit - közölte a jegybank.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
