Kedden tartja márciusi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Elemzők nem várnak változást az irányadó kamatban, esetleg a monetáris politikai eszköztárban lehet óvatos módosítás. A jegybanki alapkamat 0,9 százalék 2016. május 25. óta. Az MNB február 26-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel. Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak. Jelezték: a monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.
Foglalkoztatottsági adatok
Csütörtökön a foglalkoztatottság-munkanélküliség tavaly december és idén február közötti gördülő negyedéves adatait közli a Központi Statisztikai Hivatal. Az előző, 2018. november és 2019. január közötti időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 170 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék volt. A férfiak körében nőtt a munkanélküliség, a nők mutatói viszont javultak. Tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma 2018. november és 2019. január között, az átlagos létszámuk 4 millió 481 ezer volt, 45 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,9 százalékponttal, 69,5 százalékra emelkedett.
Mennyit visznek haza a magyarok?
Pénteken az ipari termelői árak februári alakulását és a keresetek januári statisztikáját közli a KSH. Tavaly decemberben a bruttó átlagkereset 360 000 forint volt, 10,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2018. január-decemberben a bruttó átlagkereset 329 900 forint, a nettó átlagkereset 219 400 forint volt, egyaránt 11,3 százalékkal nőtt az előző évihez viszonyítva. A növekedésre a munkaerő-kereslet élénkülése, a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
