Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 0,90%-on hagyta az alapkamatot, valamint -0,15%-on az egynapos betéti rátát.
Az elmúlt hetekben az amerikai hozamok emelkedése, különböző geopolitikai és politikai kockázatok erősödése, valamint egyes feltörekvő piacok – különösen az argentin és török – látványos turbulenciáinak hatására tőkekivonás kezdődött a feltörekvő piacokról, ami érintette a hazai piacokat is. Emiatt jelentősen gyengült a forint, emelkedtek a bankközi és állampapír piaci hozamok, különösen a hosszú oldalon, érdemben emelkedtek a kockázati felárak.
Mivel a hazai piacok legutóbbi mozgásai fundamentálisan nem támaszthatóak alá, a devizahitelek pedig már nem okoznak kockázatokat, miközben az állam devizaadóssága is csökkent, az MNB-nek egyelőre nem adhat okot aggodalomra a feltehetően átmeneti gyengülés. A forint gyengülése párhuzamosan az olajárak emelkedésével ugyanakkor támogathatja a jegybankot az inflációs cél elérésében. A határidős kamatlábak a kamatok emelkedését, a nem hagyományos monetáris eszközök fokozatos kivezetését árazzák, de feltehetően előbb-utóbb lefelé fognak korrigálni – írja elemzésében Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
A két elnök a washingtoni találkozó előtt sajtótájékoztatót tart.
