|
| Modern mecset Berlinben (Wikimedia Commons) |
Ha a hívek tartanák el őket, az tisztább lenne
A keresztény egyházak tagjaitól az állam által beszedett egyházi adóhoz hasonló mecsetadó fontos lépés lenne ahhoz, hogy "az iszlám Németországban kivonja magát a külföldi befolyás alól és megerősödjék belföldi orientációja" - mondta a Die Welt című lap csütörtöki összeállításában Thorsten Frei, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának helyettes vezetője.
Hangsúlyozta, hogy a mecsetadó bevezetésének nincsenek alapvető jogi akadályai, és az adóbevétel révén a németországi muszlim közösségek önállóan, külső segítség nélkül finanszírozhatnák tevékenységüket.
Michael Frieser, a Bundestag jogi bizottságának egy CSU-s tagja hozzátette, hogy a mecsetadó nagyobb átláthatóságot teremtene a muszlim közösségek pénzügyeiben és erősítené függetlenségüket
Kisebb lenne a radikalizálódás esélye
A CDU/CSU koalíciós társa, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről megfontolásra érdemesnek nevezték az elképzelést. Burkhard Lischka, az SPD-frakció egyik vezető jogi szakpolitikusa hangsúlyozta, hogy a külföldi finanszírozástól való függetlenség megteremtése a radikalizálódás veszélyét is csökkentené.
Azonban a mecsetadó bevezetéséhez hosszú lenne az út, és a Bundestag csak a tartományokkal együtt tudna végigmenni rajta, mert az egyházi adó szabályozása a tartományok hatáskörébe tartozik - mondta a politikus.
|
6 százalék lehet a muszlimok aránya A Die Welt összeállításában kiemelték: az egyházi adó németországi szabályozásának alapja, hogy a kedvezményezett egyház úgynevezett közjogi szervezet - közérdekű tevékenységet végző, jogi személyiséggel rendelkező intézmény -, a muszlim közösségeknek viszont nincsen olyan szervezetük, amely megfelel ennek a feltételnek. A 82,9 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A 2015-ben felerősödött menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet. Három évvel a Willkommenskultur meghirdetése után a németek csaknem fele gondolja azt, hogy muszlim menekülteket és migránsokat egyáltalán nem szabad az országba engedni. Az együttélést nem segíti, hogy az alsó-szászországi muszlim diákok harmada az iszlámért szívesen az életét adná. Korábbi összeállításunk >> |
Még van lehetőség az ukrajnai háború diplomáciai eszközökkel történő rendezésére – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
