|
| EPA/AXEL HEIMKEN |
Végéhez ért a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával kapcsolatos megállapodás előkészítése, a legfontosabb politikai kérdésekben megállapodás született a majdani közreműködő felek képviselői között, és minden jel szerint csütörtökön olyan dokumentum születhet, amelyet már a jövő héten aláírásával szentesíthet a három ország miniszterelnöke – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingben szerdán.
| Kína gazdaságpolitikai stratégiájáról, az Új Selyemútról és az "Út és öv" tervről itt olvashatja részletes elemzésünket. |
Mindenben megegyeztek
A tárcavezető hosszas szakmai előkészítés után Vang Hsziao-taóval, a Nemzeti Fejlesztési- és Reformbizottság (NFRB) alelnökével folytatott részletes egyeztető tárgyalást. Szijjártó Péter megerősítette, miután minden lényeges kérdésben egyetértettek, meggyőződése, hogy a kormányközi szerződés konkrét formájában, végső szövegében is dűlőre fognak jutni. Ezt követően válik lehetővé, hogy a magyar kormány felhatalmazásával a jövő héten aláírhassák a nemzetközi megállapodást.
A miniszter utalt rá, a Kína valamint a közép- és kelet-európai országok közelgő csúcstalálkozóján, amelyen 16 ország és a vendéglátó Kína miniszterelnöke vesz részt, a regionális együttműködés újabb lehetőségeit fogják megvitatni. "Büszkék vagyunk rá, hogy a találkozónak fontos magyar vonatkozása is lesz" – jelentette ki.
Selyemúton az áruszállításért
Felidézte, hogy a külgazdasági és külügyi tárca immár hosszú ideje dolgozik azon, hogy a magyar, de legalábbis részben magyar beruházás legyen "a regionális együttműködés zászlóshajója". "Egy olyan infrastrukturális projektről tárgyalunk nagyjából két éve, amely a magyar vasúti beruházások között az elmúlt évtizedek legnagyobbja" – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte, a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása nem elsősorban a személyi közlekedés, hanem a teherszállítás miatt fontos, és kifejezi, hogy Kína az Egy övezet egy út elnevezésű, Kínát Európával fizikai és gazdasági értelemben összekötő hosszú távra szóló koncepciójában Közép-Európának kiemelt szerepet szán.
"Magyarországnak az az érdeke, hogy a kínai áruk Európába juttatásának térképén minél hangsúlyosabban legyen jelen. Ehhez pedig arra van szükség, hogy a görögországi kikötőket Nyugat-Európával összekötő folyosó Szerbián és Magyarországon keresztül húzódjon” – állapította meg a miniszter. Hozzáfűzte: "nyilvánvaló, hogy ehhez a Budapest és Belgrád közötti vasútvonalat erre alkalmassá kell tenni". A miniszter úttörő jellegűnek nevezte a beruházást abból a szempontból is, hogy az Kína, valamint egy nem EU-s európai ország, és egy uniós tagország együttműködésében jön létre, "amilyenre mindeddig még nem volt példa".
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
