|
| Katonai szakértők által KN-08-as interkontinentális ballisztikus rakétaként azonosított rakéták a kommunista Észak-Koreát megalapító Kim Ir Szen születése 105. évfordulójának alkalmából rendezett katonai díszszemlén a phenjani Kim Ir Szen téren 2017. április 15-én. (MTI/AP/Wong Maye-E) |
Miután Észak-Korea egymás után több kísérleti atomrobbantást és rakétaindítást végzett, Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett, hogy nem várja meg, amíg az ország képes lesz akár Kaliforniát is elérni rakétáival, ha máshogy nem megy, megelőző csapással is megakadályozza ezt. Addig viszont erőfeszítéseket tesznek, hogy megpróbálják Észak-Koreát rábírni a leszerelésre, és ebben az egyetlen reményük Kína, amely eddig szót értett az országgal.
Az északi szomszéd
Most Mike Pence alelnök azt mondta, hogy Kína eddigi erőfeszítései biztatóak, és egyetértés van abban Kína és az Egyesült Államok között, hogy veszélyt jelent a világra az észak-koreai atomfegyverkezés. Miután Kína szomszédos Észak-Koreával, egy esetleges háború számára is veszélyes lenne, hisz nem zárható ki, hogy Kim Dzsong Un bevetné atomfegyvereit, amennyiben működőképesek. A héten mindenesetre megfenyegette Amerikát, hogy nukleáris csapást mér rá, de Dél-Koreának és Japánnak is jutott a fenyegetésből.
Megismételt fenyegetés
Az észak-koreai külügyminisztérium pénteki megismételt fenyegetése a Reuters szerint így hangzik: Miután megfelelő nukleáris fegyverzettel rendelkezünk ahhoz, hogy megvédjük magunkat az amerikai nukleáris fenyegetés ellen, a totális háborúra habozás nélkül totális háborúval válaszolunk, a nukleáris háborúra pedig a saját nukleáris csapásainkkal, és az Egyesült Államokkal vívott háborúból győztesen fogunk kikerülni.
Kubai minta
Hasonló fenyegetések már korábban is elhangzottak, mindazonáltal Amerikai és Japán is túl kockázatosnak tartja, ha eljut az észak-koreai rezsim arra a szintre, ahol fenyegetését be is tudja váltani, ezért bármi áron szeretnék ezt megakadályozni. A békés megoldást egyedül Kína tudná összehozni, feltehetően egy olyan javaslattal, hogy Észak-Korea feladja nukleáris programját, cserébe Kína garantálja, hogy senki nem támadja meg az országot. Hasonló megegyezés született 1962-ben a kubai rakétaválság megoldására is: a Szovjetunió elvitte atomfegyvereit, Amerika pedig garantálta, hogy nem rohanja le Kubát.
A tét nemcsak a kormányváltás lehetősége, hanem az elmúlt másfél évtized politikai irányának megítélése is. 
