|
| Menedékkérők az ausztriai Nickelsdorfnál 2015. szeptember 10-én. (MTI/EPA/Helmut Fohringer) |
Több mint tízéves mélypontra csökkent a bűnözés Ausztriában, derül ki az Osztrák Bűnügyi Hivatal szerdán közölt előzetes statisztikájából. Eszerint az idei első félévben 228 887 bűnesetet regisztráltak, ami tíz százalékos visszaesés 2017 hasonló időszakához képest. A bűnözés már tavaly tízéves mélyponton volt a hivatalos adatok szerint.
„Ezek a számok azt jelzik, hogy jó úton járunk. Folytatjuk stratégiai és operatív terveink végrehajtását, és továbbra is fellépünk a terrorizmus, a szervezett bűnözés, különösen az embercsempészet és az internetes bűnözés ellen” – jelentette ki Herbert Kickl osztrák belügyminiszter.
Kevesebbet lopnak és vernek
A betörések száma 6680-ról 5808-ra, a személygépkocsi- és motorlopások száma 1275-ről történelmi mélypontra, 1092-re csökkent egy év alatt, négy százalékkal 19 730-ra mérséklődött az erőszakos cselekmények száma, és némileg visszaesett a gazdasági bűncselekmények száma is. Több lett viszont az internetes bűncselekmény, elsősorban a weben elkövetett csalások miatt.
A hivatal statisztikája szerint a mintegy 229 ezer bűnesetből 135 520-at tudtak felderíteni június végéig. Bár a gyanúsítottak negyven százaléka (55 ezer személy) külföldi, csak kis részük (9730 személy) menedékkérő. A többiek turisták, munkavállalók vagy egyéb státusszal (vagy státusz nélkül) Ausztriában tartózkodó külföldiek.
Európából érkezett a bűnözők többsége
Hasonló képet kapunk, ha származási ország szerint vizsgáljuk a feltételezett bűnelkövetőket. A legtöbb gyanúsított román (5435), német (5347) vagy szerb (4901) állampolgár. Ezután következnek a törökök (3725), és csak az ötödik helyen vannak az afgánok (3641).
Hasonló trendeket mutat a 2017-re vonatkozó statisztika is. Eszerint tavaly mintegy 510 ezer bűncselekményt jelentettek Ausztriában, ami öt százalékos csökkenés 2016-hoz képest. Ez egyben a legalacsonyabb érték 2008 óta. Tíz év alatt csaknem felére esett vissza például a lakásbetörések száma, a gépkocsi-lopásból pedig több mint kétharmaddal kevesebb volt tavaly.
Bár az erőszakos bűncselekmények száma 2015 és 2016 között hét százalékkal nőtt, tavaly már ismét csökkent, és mindvégig alatta maradt a 2009-es csúcsértéknek.
Több a késelés és a zaklatás
Jelentősen emelkedett ugyanakkor a vágó- vagy szúrófegyverrel elkövetett bűnesetek száma: míg 2009-ben még csak 264 ilyen esetet regisztráltak, addig 2014-ben 900-at, 2015-ben 1038-at, 2016-ban 1153-at, tavaly pedig 1060-at. A rendőrségi jelentés szerint az elkövetők többsége (635 személy) külföldi állampolgár. Közülük a legtöbben afgánok, őket követik a törökök, az irakiak és a románok.
Többségében külföldiek a nyilvános helyeken elkövetett rablások gyanúsítottjai is: tavalyi adatok szerint 65 százalékuk nem osztrák állampolgár. Az ilyen bűncselekmények száma csökkent, 1593-ról 1332-re.
Az emberölések száma 2014-ben 38 volt, 2017-ben már 54. Ugyanekkor még ez a szám is elmarad a 2012-es csúcsértéktől. A szexuális jellegű bűncselekmények száma szintén nőtt 2015 óta: elsősorban a zaklatások száma emelkedett nagy mértékben (2015-ben 1228 ilyen eset volt, 2016-ben már 1918.)
Magyarország is a top 10-ben
A 2017-es statisztikák szintén kitérnek a gyanúsítottak származására. Eszerint a feltételezett elkövetők 61 százaléka (165 ezer személy) osztrák, 39 százaléka (106 ezer személy) külföldi. 2008-ban még 73-27 volt ez arány az osztrákok javára, azaz tíz év alatt jelentősen nőtt a külföldi gyanúsítottak aránya.
Ugyanakkor a tavalyi statisztika is azt mutatja, hogy a gyanúsítottak többsége nem úgynevezett háborús övezetből érkezett, azaz nem menekült. A legtöbben románok, őket követik a németek és a szerbek, és csak ezután következnek az afgánok. A top 10-ben Afganisztánon kívül egyetlen más menekülteket „küldő” állam sem került be. Ott van viszont Magyarország, amely a 7. legnagyobb „küldőország” ebben a tekintetben 4737 bűnözővel.
Az Osztrák Bűnügyi Hivatal szerint a külföldiek elsősorban rablásokat követnek el (19 ezer gyanúsított), ezt követi a testi sértés (13 616) és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény (13 000). Tartózkodási státusz szerint a külföldi bűnelkövetők többsége munkanélküli (27 ezer személy), és 20 ezren menedékkérők.
Egyre kevesebb a menedékkérő
Mint ismert, 2015-ben Ausztriát is elérte a menekülthullám: abban az évben 88 ezren adtak be menedékkérelmet, ami négy-ötszöröse a korábbi évek értékeinek. A szigorításoknak köszönhetően azonban tavalyelőtt már csak 42 ezer, tavaly pedig 25 ezer menedékkérőt regisztráltak. Igaz, ez még mindig meghaladja a 2006 és 2013 közötti értékeket.
A fokozódó migráció ellenére a bűnözés több mint évtizedes mélypontra süllyedt. Bár a bűnelkövetők negyven százaléka külföldi, a legnagyobb „küldő ország” nem Afganisztán, Szíria vagy Irak, hanem Románia, Németország és Szerbia. Ugyanakkor az elmúlt évek menekülthulláma egyes területeken – szúrófegyverrel végrehajtott támadások, molesztálások – növelhette a bűnözést a statisztikák szerint.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
