Még vonzóbbá tette az MNB az NHP Hajrát
Annak érdekében, hogy még többet tudjanak a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) felvenni az áprilistól elérhető kedvezményes hitelből. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) abban bízik, hogy e forrásból egyre több beruházás valósul meg, ami hozzájárul ahhoz, hogy a második negyedévi 7 százalékos GDP-csökkenés ellenére a magyar gazdaság 2020-ban, ha minimális mértékben is, de növekedni tudjon.
A jegybank akkor új vezetése által 2013 tavaszán elindított Növekedési Hitelprogramban (NHP) eddig körülbelül 50 ezer vállalkozás mintegy 3400 milliárd forint hitelt vett fel - közölte Patai Mihály, az MNB alelnöke, aki Nagy Márton május végi távozása óta felel a hitelösztönzésért.
Az MNB a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében döntött úgy április elején, hogy újraindítja az NHP-t, 1000 milliárd forinttal, NHP Hajrá néven és ehhez teszi hozzá az MNB az NHP Fix 500 milliárdos forrását. Egyúttal:
- 20 évre felemelték az NHP-hitelek futamidejét, az elérhető összeget pedig 10 milliárd forintra,
- döntöttek arról, hogy fejlesztésre, beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, bérfizetésre és hitelkiváltásra lehet felvenni az NHP Hajrá-t,
- 2,5 százalékos kamaton igényelhetők e program hitelei, de a bankok 2021. június 30-áig kapnak az MNB-től 4 százalékos kamattámogatást,
- a bankoknak 2 hét alatt kell elbírálniuk a hitelkérelmet. Ha ez nem sikerül, akkor azt a jegybank átteszi egy másik bankhoz.
A kereskedelmi bankoknál április 20-ától igényelhetők az NHP Hajrá-hitelek. Patai Mihály tájékoztatása szerint eddig 2 ezer szerződést hoztak tető alá, melyek alapján több mint 100 milliárd forint értékben jutott kedvezményes hitelhez 1500 vállalkozás, ezek fele mikrocég.
Az NHP Hajrá-hitelek nagyobb része a forgóeszköz-finanszírozást szolgálta, ami az MNB alelnöke szerint korántsem meglepő, mivel a válság hatására sok kkv árbevétele csökkent, likviditásuk romlott. E hitelek 25 százalékát új beruházásokra fordítottak, a kihelyezett összegek kétharmada a mezőgazdaságba, a feldolgozóiparba és a kereskedelembe került, míg egyharmaduk a közép-magyarországi régióban bejegyzett cégekhez.
A bankok MNB-nek adott tájékoztatása szerint 1000 milliárd forintnyi szerződés áll aláírás előtt, s ami igazán kedvező Patai Mihály szerint, hogy a hiteligényléseknek immár a 45 százaléka szolgálhat új beruházásokat.
Annak érdekében, hogy még növekedjenek a hiteligények, az MNB módosítja az NHP Hajrá feltételeit. Ezek szerint:
- a hiteleket immár külföldi beruházásokra is fel lehet venni,
- társasházak, lakásszövetkezetek beruházási célra, úgynevezett zöldesítésre is igényelhetik e forrást,
- a forgóeszköz-hitel feltételein az MNB tovább javít,
- nemcsak az európai uniós, hanem a hazai állami támogatások előfinanszírozására is fel lehet venni e hitelt,
- mivel a hitelfolyósítás gyorsasága a mostani helyzetben különösen fontos, a jegybank szúrópróbaszerűen ellenőrzi, hogy a bankok betartják-e a 2 hetes elbírálási időt.
A jegybank azzal is ösztönözni kívánja a bankokat, hogy megalapította az NHP Hajrá-kiválósága díjat. Ezt első alkalommal az eddig legtöbb ilyen hitelt nyújtott Gránit Bank kapta, a díjat Patai Mihály adta át Hegedűs Évának, a hitelintézet elnök-vezérigazgatójának.
Tudatosan optimista az MNB, a lényeg, adjunk lehetőséget a magyar gazdaságnak arra, hogy ha minimális értékben is, de tudjon növekedni - jelentette ki Patai Mihály. Hozzátéve: sajnos immár tény, hogy a hazai GDP az első negyedévi 2,2 százalékos növekedés után a második negyedévben 7 százalékkal zuhant. Ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság, tudjuk tartani a beruházási szintet, szükség van a hiteléhség megteremtésére, ezt kívánja elősegíteni az NHP Hajrá - mondta az MNB alelnöke.
A nyersanyagok vétele, illetve tartása most jó ötletnek tűnik
Mi lehet az oka, hogy a magyar tőzsde alulteljesít, a román pedig annyira felül?
