Három párt kérte eddig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEK KH) a június 7-ei európai parlamenti (EP) választásra a névjegyzékben szereplők nevét és lakcímét.

Az MTI érdeklődésére a KEK KH hétfőn közölte: a kérelmek benyújtásának sorrendjében a Fidesz, a Jobbik és az MSZP élt a törvény adta lehetőséggel és kérte a hivataltól a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét.

A Fidesz a főváros V. kerülete 1-28. számú szavazókörei és a XIII. kerület 1-11. számú szavazókörei választópolgárainak családi és utónevét, valamint lakcímét igényelte mágneses adathordozón. Emellett a párt Tolna megye 4. számú országgyűlési egyéni választókerület választópolgárainak családi és utónevét, valamint lakcímét igényelte, szintén mágneses adathordozón. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a főváros V. kerület 1-28. számú választókörök választópolgárainak családi és utónevét, lakcímét kérte korcsoportos bontásban, mágneses adathordozón.

Az MSZP az ország minden választópolgárának családi és utónevét, valamint lakcímét választókerületi információkkal együtt igényelte, mágneses adathordozón. Az adatok átadása hétfőn kezdődött meg - közölte a KEK KH. Hozzátették: az adatszolgáltatással egyidejűleg felhívták a kérelmezők figyelmét, hogy az átadott adatokat kizárólag választási kampány céljára használhatják fel. A szolgáltatott adatokat a szavazás napján, legkésőbb június 7-én meg kell semmisíteni, és az erről készült jegyzőkönyvet három napon belül át kell adni a KEK KH-nak.

Mennyit ér a személyes adat? Kampányszemét: 4 forintot sem érnek adataink

A június 7-ei EP-választáson listát állító pártok hétfőtől, május 18-tól kaphatják meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, amennyiben ezt kérik és fizetnek érte. A törvény azért biztosít lehetőséget a névjegyzékben szereplő mintegy 8 millió választó név- és lakcímadataihoz való hozzájutáshoz, hogy a pártok az európai parlamenti választások kampányában közvetlenül is megszólíthassák a választópolgárokat.

A díjfizetés mértékéről a 10/1998. (akkori) belügyminisztériumi (BM) rendelet rendelkezik: eszerint a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utóneve, lakcíme (nemenként,  korcsoportos és lakcím szerinti bontásban) elektronikus adathordozón fejenként 3,30 forintba kerül. A közszemlére tett névjegyzék másolatát az egyes településeken a helyi választási iroda vezetőjétől, a jegyzőtől is kérhetik a pártok szavazóköri bontásban. Az adatokat szintén csak május 18-ától kaphatják meg. A közszemlére tett névjegyzék másolata A/4-es formátumban laponként 10,20 forintba kerül.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján a polgár megtilthatja, hogy adatait marketingcélra kiadja a KEK KH, ez a korlátozás azonban nem vonatkozik a választással összefüggésben kért adatokra. Emiatt többen is az adatvédelmi biztoshoz fordultak, kifogásolva, hogy névre szóló kampányleveleket kaptak, annak ellenére, hogy éltek a jogukkal, és korlátozták, illetve megtiltották a személyes adataik kiadását.

Az leköszönt ombudsman szerint az eljárás indokolatlan

Péterfalvi Attila volt adatvédelmi biztos 2002-ben vizsgálta a kérdést, és megállapította: indokolatlan, hogy a polgárok adataik marketingcélokra történő kiadását megtilthatják, de a kampánycélra kiadást nem. Petrétei József akkori igazságügyi miniszter 2006. június 13-án benyújtotta az Országgyűlésnek a pártfinanszírozásról és a választási eljárásról szóló törvények módosítására vonatkozó javaslatát, amelyben szerepelt, hogy a pártoknak a jövőben nem lehet átadni azoknak a választópolgároknak az adatait, akik azt megtiltották, és ezek a választópolgárok a jegyző által kiadott névjegyzék-kivonaton sem szerepelhetnek. A törvénymódosítást az előterjesztő 2007. október 15-én visszavonta.

A pártok ugyanakkor, mint arra Péterfalvi Attila 2006 januárjában felhívta a figyelmet, a velük rokonszenvező személyek (szimpatizánsok) adatait - ha hozzájárulnak - legálisan gyűjthetik, és nyilvántartást is vezethetnek róluk. Ezeket az adatokat csak törvényes és tisztességes úton szabad felvenni, és csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni, továbbá biztosítani kell, hogy az érintettek azokhoz hozzáférhessenek, kérhessék módosításukat, törlésüket.

EP-választás: az SZDSZ és az MDF esélytelen
"Felül kell vizsgálni Magyarország uniós tagságát!"
Orbán:az országot nem Isten bünteti, hanem az MSZP
Fidesz-plakátot koppintott az SZDSZ
EP-listák: 10 párt indul a választásokon

MTI