|
| Nisida Kei, a GS Yuasa elnök-vezérigazgatója, Murao Oszamu, a GS Yuasa elnök-vezérigazgatója, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Szato Kuni japán nagykövet elhelyezi a japán anyacégű, akkumulátorok gyártásával foglalkozó GS Yuasa Magyarország Kft. gyárának alapkövét Miskolc déli ipari parkjában 2018. március 28-án. Forrás: MTI/Vajda János |
A magyar gazdaság 2019 első negyedévében szezonálisan és naptárhatással igazítottan 5,2 százalékkal bővült a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint. Ezzel immár harmadik egymást követő negyedévben éri el és haladja meg a bővülés mértéke az 5 százalékot. Ha pedig a magyar gazdaság évkezdéseit nézzük, akkor az elmúlt évek legjobb teljesítménye a mostani: 2016-ban 1,4, 2017-ben 4,1, tavaly pedig 4,9 százalékos növekedéssel indította az évek a magyar GDP. A nyers adat szerint egyébként 5,3 százalékos volt a növekedés mértéke.
2018 utolsó negyedévéhez viszonyítva 1,5 százalékkal növekedett a gazdaság, ami a kilencedik egymást követő negyedév 1 százalékot meghaladó bővüléssel.
A KSH jelentése szerint a látványos növekedéshez több ágazat is hozzájárult, főként az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások teljesítményének köszönhető a mostani adat.
Hogy ez mennyit ér Európában, az majd 11-kor fog kiderülni, amikor az Eurostat közzéteszi a tagállamokra vonatkozó statisztikáját, de ilyen mértékű bővüléssel jó eséllyel a közösség élvonalába tartozik majd Magyarország.
Varga Mihály, pénzügyminiszter szerint a tavalyi öt százalékos GDP-bővülést követően az idei első negyedéves adat egyértelmű jelzése annak, hogy a lendületes növekedés az év egészében fennmaradhat. A tárcavezető elmondta: a kétezres évekkel ellentétben a gazdaság kiemelkedő teljesítménye stabil és kiegyensúlyozott, amely mögött nem külső eladósodás és magas költségvetési hiány áll. Míg az Európai Unió átlagos növekedése az első negyedévben 1,5 százalék lehet, a magyar gazdasági bővülés ennek mintegy 3,5-szerese, amellyel – a rendelkezésre álló adatok alapján – első helyen vagyunk a tagállami rangsorban.
A foglalkoztatottak száma ma már közel 4,5 millió, miközben a 3,6 százalékos munkanélküliség a legalacsonyabb a rendszerváltás óta. Ezzel párhuzamosan a hatéves bérmegállapodás eredményeként kétszámjegyű bérnövekedés valósul meg, amely érdemben járul hozzá a lakossági fogyasztás emelkedéséhez, a szolgáltatói szektor erősödéséhez – ismertette a pénzügyminiszter. A gazdaságpolitika iránti bizalmat jelzi, hogy a vállalatok egyre több beruházást valósítanak meg, amely megmutatkozik az ipar és az áruexport növekvő teljesítményében. A kormány számos intézkedése közül az uniós fejlesztési források elosztása, illetve az otthonteremtési program szerepe emelhető ki, melyek nyomán az építőipari termelés 48,2 százalékkal, a lakásépítések száma pedig 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben – mutatott rá Varga Mihály.
A kormány célja, hogy a magyar gazdaság növekedése továbbra is fenntartható pályán, az uniós átlagot meghaladó mértékű maradjon – emelte ki a tárcavezető. Varga Mihály hozzátette: 2010 óta összességében 28,6 százalékkal bővült a magyar GDP, amely az előttünk álló negyedévek tekintetében még tovább fog emelkedni. Az esetleges jövőbeli külső kockázatokra tekintettel a költségvetési tervezés középpontjában a családok támogatása mellett a gazdaságvédelmi intézkedések állnak.
Párizsban pénteken csúcstalálkozót tartottak. 
