Az intézet honlapján csütörtökön publikált prognózis alapján a kutatók az idén a német bruttó hazai termék 2,6 százalékos növekedését várják, szemben az előző prognózisban tett 3,9 százalékos növekedési előrejelzéssel. Az idei lemaradást azonban jövőre igyekszik majd behozni a német gazdaság, amikor 5,1 százalékos növekedési lendületet vesz az eddig várt 4,8 százalék helyett. A növekedési ütem aztán 2023-ban 2,3 százalékra mérséklődik.
Csak egy kis zökkenő?
A válság utáni helyreállítás változatlanul zajlik, mindössze egy "zökkenőről" van szó Stefan Kooths, az IfW konjunktúrakutatási igazgatója szerint. A késlekedés miatt a német gazdaság 2022 első negyedében éri el a válság előtti teljesítményszintet. A német gazdaság 320 milliárd eurós teljesítménykiesést szenved el a koronavírus-válság miatt 2020 és 2022 között az IfW számításai szerint.
Az IfW várakozásai szerint jövő évre már elhárulnak a kontaktintenzív szolgáltatásokat hátráltató akadályok is, a szolgáltató szektor visszazökkenhet a normális kerékvágásba, ami jelentős lökést ad majd a gazdasági növekedésnek. A beszállító láncokat terhelő fennakadások feloldódásával pedig a feldolgozóipar nekiállhat a rekordnagyságú megrendelésállomány ledolgozásának. Addigra a lakosság felhalmozott vásárlóereje áll majd szemben a megrendeléseit teljes kapacitáskihasználtsággal teljesítő feldolgozóiparral. "Így néz ki egy önfenntartó fellendülés" - hangsúlyozta Kooths. Hozzátéve, hogy a konjunktúraélénkítő programok folytatása akkor már olaj lenne a tűzre és csak destabilizálná a folyamatot.
Alapanyag-hiány, sosem látott fogyasztásnövekedés, 30 éves csúcsra emelkedő infláció
A megrendelésállomány és a feldolgozóipar kapacitáskihasználtsága között eközben még történelmi távlatban sem tapasztalt mértékben szélesre nyílt a szakadék az alapanyagellátás hiánya miatt. A Los Angeles-i és a kínai Ningbo-Zhoushan konténerkikötők előtt jelenleg a világ tengeri szállítókapacitásának 6 százaléka vesztegel. Az ilyen jelenségek nem tesznek jót a német gazdaság teljesítményének és magasba nyomják az árakat - mondta Gabriel Felbermayr, az IfW elnöke.
A lakossági fogyasztás az elkövetkező években az újkori történelemben nem tapasztalt nagy lendülettel növekszik majd, mivel a járványvédelmi korlátozások idején 200 milliárd eurónyi vásárlóerő torlódott fel. Ez a vásárlóerő külön lendületet ad majd a megszokott fogyasztási szokásokhoz való visszatérés egyébként is expanzív gazdasági hatásának.
A fogyasztói árak az idén átlagban 2,9 százalékkal, harminc éve nem tapasztalt mértékben emelkednek úgy, hogy az év második felében az infláció eléri majd a 4 százalékot is. Azzal együtt is, hogy az átmeneti tényezők jövőre már valószínűleg kiesnek az inflációs hatások közül, a 2 százalékos szintre az áremelkedés mértéke csak 2023-ban húzódik vissza.
A növekedési ütem idei lassulása némileg visszaveti a foglalkoztatási helyzet javulását is, jövőre azonban a munkanélküliségi ráta már a válság előtti szint közelébe mérséklődik. Az IfW az idén 5,7 százalékos munkanélküliségi rátára számít, ami 5,3 százalékra csökken jövőre és 5,1 százalékra 2023-ban.
Az ipari termelés fellendülésével az export és a beruházások is növekedésnek indulnak. Az export jövőre 8,1 százalékkal, a következő évben 5,8 százalékkal, majd 4,2 százalékkal növekszik. A beruházások jövőre 3,1 százalékkal, 2022-ben 6,2 százalékkal, majd 4,6 százalékkal növekednek majd az IfW prognózisa szerint.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
