Nem akarunk megélhetési bevándorlókat - de mi lehessünk megélhetési kivándorlók?
A bevándorlás kérdéséről szólva Orbán Viktor a 180 perc című műsorban ismét kifejtette: tömegével érkeznek Magyarországra olyan emberek, akik nyilvánvalóan nem menekültek, nem üldözik őket otthon, a megélhetés reményében jönnek el, Magyarországon azonban - a kedvezőbb elbírálás érdekében - politikai üldözöttnek nyilvánítják magukat. Megjegyezte, ezek az emberek nagyon gyakran tovább is állnak innen.
A párizsi merényletek után azonban - folytatta - azok az országok, ahová Magyarországról mennek a megélhetési bevándorlók, szigorítani fogják a szabályaikat, így itt fognak rekedni, ám "ezt nem akarom, és szerintem a magyarok többsége sem akarja". "Mi nem akarunk a megélhetési bevándorlók célországa lenni" - jelentette ki.
A miniszterelnök új európai bevándorláspolitikát szorgalmazott, megismételve: szerinte nincs értelmes érv amellett, hogy miért kellene beengedni az országba más kultúrából, civilizációból érkező emberek tömegeit, akik kizárólag a megélhetéséért jönnek ide.
Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy az unión belüli, "munka céljából történő mozgásoknál" nem lehet bevándorlási kategóriákat használni, hiszen "mi európai polgárok vagyunk, egész Európa a mienk".
Pezsgőt bonthatnak a devizahitelesek
Azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése szerint nem alaptörvény-ellenesek az úgynevezett első devizahiteles törvénynek a bíróság által kifogásolt szakaszai, Orbán Viktor úgy fogalmazott: csütörtök este "jó oka volt sok százezer magyar családnak, hogy pezsgőt bontson".
Megjegyezte, nem volt könnyű megtalálni a jó megoldást a devizahitelesek ügyében, öt évbe telt e helyzet megoldása, amit az előző kormányok felelőtlen politikája idézett elő.
A bankok remélhetnek
Orbán Viktor elképzelhetőnek nevezte a bankadó fokozatos csökkentését a következő években.
A különadó esetleges mérséklésével kapcsolatban a kormányfő felidézte azt a korábbi vállalásukat, hogy miután sikerül megmenteni az országot az összeomlástól, azt követően ezt az adónemet lecsökkentik olyan szintre, amely "nem ismeretlen Európában". A magyar gazdaság ma jól teljesít, ezért fel lehet vetni ésszerű módon, hogy a kormány visszatérjen erre a korábbi vállalásra a következő években fokozatosan, tervezett módon - közölte.
Hosszú távú megállapodást kötne Putyinnal
A miniszterelnök bízik abban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök február 17-i budapesti látogatása alatt tető alá tudja hozni a hosszú távú gázszállítással kapcsolatos megállapodást. Az idén lejár az a hosszú távú gázszállítási szerződés, amelyet korábban az oroszokkal kötött Magyarország. Így "ma nincs biztosítva a magyar gazdaság működéséhez szükséges energia 2015 után, és ma nincs biztosítva a háztartások gázellátása sem 2015 után. Ezt a kérdést kell nekem megoldanom" - közölte.
Az Oroszországgal szembeni szankciókról úgy nyilatkozott: ezek éles ellentétben állnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor Magyarország tagja az Európai Uniónak, az egységes fellépés pedig érték, és az európai egység fenntartása segíti a konfliktus megoldását, ezért Magyarország ezidáig alárendelte a saját érdekeit a közös európai álláspontnak.
A magyar-német kapcsolat rendben van
Angela Merkel német kancellár jövő hétfői budapesti látogatásáról szólva a kormányfő kijelentette: nincs problémás terület a magyar-német kétoldalú együttműködésben, a kapcsolatrendszer adatai fantasztikusak.
A nagykövet bekéretéséről Szijjártó Péter számolt be. 
