Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az első negyedévben 13 milliárd forintot, a negyedéves GDP 0,1 százalékát tette ki, szemben az egy évvel korábbi 267 milliárd forintos, a negyedéves GDP 2,8 százalékának megfelelő nettó többlettel - jelentette a pénzügyi számlák adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank.
Az államháztartás uniós módszertannak megfelelően névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága a negyedév végén 28 045 milliárd forint, a GDP 72,1 százaléka volt. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor maastrichti adóssága 1,8 százalékponttal magasabb, a GDP 73,9 százaléka volt.
A folyó áron számított adósságot a tranzakciók 627 milliárd forinttal, az átértékelődések 59 milliárd forinttal növelték a negyedévben - közölte az MNB.
Tavaly a második, a harmadik és az utolsó negyedévben is finanszírozási hiánnyal zárt az államháztartás: április-júniusban 21 milliárd forint, július-szeptemberben 301 milliárd, október-decemberben 634 milliárd forint deficittel.
A március végén zárult egy évben 969 milliárd forintot tett ki az államháztartás nettó finanszírozási igénye, ami az éves GDP 2,5 százalékának felel meg.
Az államháztartás nettó tartozása 23 984 milliárd forintot, a GDP 61,6 százalékát tette ki 2018 első negyedévének végén.
Az első negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási képessége mínusz 208 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 199 milliárd forint volt idén január-márciusban.
Több készpénz és folyószámla
A háztartások nettó finanszírozási képessége az első negyedévében a GDP 5,8 százalékát tette ki (534 milliárd forint), a márciussal záruló elmúlt egy évben pedig a GDP 5,5 százaléka (2141 milliárd forint) volt. A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a részvények és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor a lekötött betétek és a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csökkentek.
A hosszú élet valódi értéke nem csupán az évek számában, hanem azok jó életminőségű megélésében is rejlik. 
