Jóllehet a norvég jegybank elnöki széke már március 1-jén megüresedik, Stoltenberg korábban jelezte, hogy ki akarja tölteni szeptember végéig tartó, az észak-atlanti szövetségben betöltött főtitkári megbizatását, döntését pedig pénteken közleményben is megerősítette, amelyben egyúttal hangsúlyozta, hogy bár a Munkáspárt tagja marad, de politikailag semleges lesz.
Hozzátette: új pozíciójában kész "népszerűtlen döntések" meghozatalára is.
Az ellenzék mindazonáltal aggodalmát fejezte ki a kinevezés miatt, Siv Jensen korábbi pénzügyminiszter, a Haladó Párt (FrP) tagja pedig a Dagens Naeringsliv című norvég gazdasági napilapba írt véleménycikkében úgy vélte, Stoltenberggel az élén nem biztosított a jegybank függetlensége.
Októberig a jegybank jelenlegi alelnöke, az elnöki posztot korábban szintén megpályázó Ida Wolden Bache látja el Stoltenberg feladatait. Trygve Slagsvold Vedum norvég pénzügyminiszter közleményében leszögezte: meggyőződése, hogy a posztra Stoltenberg a legalkalmasabb.
A főtitkár egyébként kétszer - 2000-től 2001-ig, valamint 2005-től 2013-ig - az ország miniszterelnöki posztját is betöltötte, valamint egy ideig a pénzügyi és az energetikai tárcát is vezette.
A norvég jegybank jelenlegi vezetője, Oystein Olsen márciusban vonul nyugdíjba, miután 2011. január 1-je óta két cikluson keresztül töltötte be ezt a pozíciót. Az új norvég jegybanki vezető megbízatása hat évre szól.
Megy a találgatás
A dpa hírügynökség mindeközben arról tájékoztatott, egyelőre nem tudni, ki követi Stoltenberget a NATO élén, kiemelve, hogy a szervezetre jelenleg nagy nyomás nehezedik az ukrán válság kapcsán.
A hírügynökség magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva azt közölte, hogy Stoltenberg lehetséges utódai között van Theresa May korábbi brit miniszterelnök, Mark Rutte holland, illetve Kaja Kallas észt miniszterelnök is, továbbá felmerült Klaus Iohannis román elnök és Federica Mogherini, az Európai Unió volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének neve is.
Ugyancsak pénteken Hszi Csin-ping kínai elnök és orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin közös közleményben sürgették a NATO terjeszkedésének leállítását, míg a katonai szövetség és az Egyesült Államok, valamint az ukrán vezetés azzal vádolja Oroszországot, hogy egy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vezényelt mintegy százezer katonát a közös határ mellé. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a maga részéről biztonsági garanciákat követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól.
(MTI)
Az Iránban helyreállított korlátozott internet-hozzáférés ismét megszűnt. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
