2021 tavaszán 20 ezer tanár lépett határozatlan idejű sztrájkba Norvégiában azzal a céllal, hogy magasabb fizetést harcoljanak ki a közoktatásban dolgozóknak. A sztrájkot a legnagyobb tanárszakszervezet szervezte. Szóvivőjük, Bente Myrtveit úgy fogalmazott, hogy sajnálják, hogy a tanulók isszák meg a levét, de a szakma érdekében tiltakoznak.
Céljuk, hogy a fiatalok számára vonzó legyen a pedagógus pálya, valamint, hogy a már a pályán lévő dolgozókat is meg tudják tartani.
2004 és 2019 között az általános iskolai és gimnáziumi tanárok béremelése 14 százalékkal maradt el a többi önkormányzati alkalmazott bérkorrekciójától. A 2021-es volt a norvég tanárok harmadik sztrájkja 10 éven belül.
Norvégiában a tanárok fizetésének megállapításánál egy országos tarifát vesznek alapul, amit befolyásol a szakmában eltöltött évek száma, illetve az iskolai végzettség.
A Läraren című svéd lap által megszólaltatott egyik pedagógus, Synnøve Kirkebø elmondta: 22 éve dolgozik tanárként, és 7 éves egyetemi képzése van. Havi fizetése 54 ezer norvég korona, azaz 1,9 millió forint volt a sztájk idején. Ezzel az egyik legjobban fizetett tanárnak számított a munkahelyén.
Norvégiában egy 3 éves képzéssel rendelkező tanár átlagfizetése a norvég statisztikai hivatal szerint 2020-ban 42 ezer 900 korona volt, ami nagyjából másfél millió forintnak felel meg.
A norvég tanárok május végén kezdtek munkabeszüntetésbe, június elején már több, mint 22 ezren vettek részt benne, köztük iskolavezetők. A résztvevők azt ígérték, egész félévben kitartanak, a sztrájkot végül mégis egy hét után be kellett szüntetniük. Az önkormányzatok és a pedagógusszakszervezetek konfliktusába beavatkozott ugyanis a kormány, amely kötelező bértáblát vezetett be. A sztrájkolóknak vissza kellett térniük dolgozni, míg a bérrendezést külön bíróságra bízták.
A beavatkozás oka az volt, hogy az akcióban más önkormányzati dolgozók is részt vettek, aminek nyomán tűzveszély alakult ki egy hulladékkezelő létesítményben.
Bente Myrtveit ennek ellenére sikeresnek ítélte a sztrájkot, hiszen megítélése szerint nagy figyelmet kaptak és megértéssel találkoztak a lakosság részéről. A kormány hangsúlyozta, sajnálják, hogy be kellett avatkozniuk, hiszen a munkabeszüntetés törvényes és kulcsfontosságú jog.
Egy, a sztrájkban szintén résztvevő szakszervezet oslói szóvivője azt is kiemelte, hogy
a munkabeszüntetés során arra is fel tudták hívni a figyelmet, hogy több szakképzett pedagógusra van szükség a szakmában. Az Oslo környéki iskolákban ugyanis 20 százalék a szakképzetlen tanárok aránya.
Magyarországon hétfőn tartott figyelmeztető sztrájkot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete.
Céljuk többek között a bérrendezés, a munkakörülményeik javítása, a túlórák adminisztrálása és kifizetése.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvénytelennek minősítette a pedagógusok akcióját annak ellenére, hogy a bíróság elsőfokú határozata alapján az jogszerű. A szakszervezetek a ne dolgozz ingyen weboldalon felhívják a figyelmet, hogy egy 14 éve a pályán lévő, főiskolai diplomával tanító pedagógus bruttó garantált bérminimuma ma Magyarországon 260 ezer forint.
Amennyiben a hétfői kétórás figyelmeztető munkabeszüntetés nem vezet eredményre, a pedagógusok március 16-tól határozatlan idejű sztrájkba léphetnek.
