Brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR-nak a parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.
Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban 500 főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít.
A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének 2 százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.
Szijjártó Péter kifejtette: a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül 20 százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.
A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé. "A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja" - emelte ki a Szijjártó Péter.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
