Putyin és a NATO ukrajnai összecsapásra készül?

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

Az minden megfigyelő számára már tavaly novemberben világos volt, hogy az új amerikai elnök és Putyin kapcsolata feszültségekkel terhes lesz. Az elmúlt években Biden gyakran tett negatív megjegyzéseket Oroszországról. Putyin köre soha nem fogja elfelejteni azt a 2011-es megjegyzést sem, amelyben az akkor még alelnök Biden megkérdőjelezte, hogy az orosz elnöknek lenne egyáltalán lelke.

Gyors eszkalálódás

Ugyanabban az évben azon az állásponton volt, hogy 2012-ben Putyinnak nem kellene harmadik elnöki ciklusért indulnia, és ezt ráadásul világossá tette az orosz ellenzék tagjainak, akikkel az amerikai követségen találkozott. 2014-ben Biden alelnök aktív beavatkozása az ukrán folyamatokba tette őt még ellenszenvesebbé a Kreml-ben. 2016-ban a demokrata konvenció előtt elmondott beszédében pedig „diktátornak” nevezte Putyint, és Trumpot az orosz elnök iránti szimpátiával vádolta meg.

A dolgok aztán villámgyorsan eszkalálódtak az elmúlt hetekben. Biden február 4-én az amerikai külügyminisztériumban elmondott bemutatkozó beszédében világossá tette, hogy Moszkvával szemben vége az elnéző politikának. Március 17-én, az ABC televíziós csatornának adott interjújában pedig Biden kijelentette, hogy Putyint tulajdonképpen „gyilkosnak” tekinti.

A Kreml súlyos sértésnek tekintette a Fehér Ház urának – az atomhatalmak között tényleg példátlan – sértését, és egy máig tartó lavina indult el. Március 21-én Putyin magához rendelte Szergej Sojgu védelmi minisztert. További négy nappal később, március 25-én pedig Sojgu bejelentette, hogy az addig az Oroszországban állomásozó 56. ejtőernyős dandárt – mintegy 4000 katonával – a Krímbe vezénylik.

Orosz zászló lobog egy hegy tetején, az Ukrajnához tartozó Krím félszigeten fekvő Bahcsiszaraj közelében 2014.