Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.
Az minden megfigyelő számára már tavaly novemberben világos volt, hogy az új amerikai elnök és Putyin kapcsolata feszültségekkel terhes lesz. Az elmúlt években Biden gyakran tett negatív megjegyzéseket Oroszországról. Putyin köre soha nem fogja elfelejteni azt a 2011-es megjegyzést sem, amelyben az akkor még alelnök Biden megkérdőjelezte, hogy az orosz elnöknek lenne egyáltalán lelke.
Gyors eszkalálódás
Ugyanabban az évben azon az állásponton volt, hogy 2012-ben Putyinnak nem kellene harmadik elnöki ciklusért indulnia, és ezt ráadásul világossá tette az orosz ellenzék tagjainak, akikkel az amerikai követségen találkozott. 2014-ben Biden alelnök aktív beavatkozása az ukrán folyamatokba tette őt még ellenszenvesebbé a Kreml-ben. 2016-ban a demokrata konvenció előtt elmondott beszédében pedig „diktátornak” nevezte Putyint, és Trumpot az orosz elnök iránti szimpátiával vádolta meg.
A dolgok aztán villámgyorsan eszkalálódtak az elmúlt hetekben. Biden február 4-én az amerikai külügyminisztériumban elmondott bemutatkozó beszédében világossá tette, hogy Moszkvával szemben vége az elnéző politikának. Március 17-én, az ABC televíziós csatornának adott interjújában pedig Biden kijelentette, hogy Putyint tulajdonképpen „gyilkosnak” tekinti.
A Kreml súlyos sértésnek tekintette a Fehér Ház urának – az atomhatalmak között tényleg példátlan – sértését, és egy máig tartó lavina indult el. Március 21-én Putyin magához rendelte Szergej Sojgu védelmi minisztert. További négy nappal később, március 25-én pedig Sojgu bejelentette, hogy az addig az Oroszországban állomásozó 56. ejtőernyős dandárt – mintegy 4000 katonával – a Krímbe vezénylik.
Ezzel párhuzamosa, március 24-én Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta az ország új katonai stratégiáját, amely a háborúra felkészülést hangsúlyozza. A stratégiai dokumentum elismeri, hogy a háborút a NATO támogatása nélkül nem lehet megnyerni, és nem véletlen, hogy Ukrajna tervezett NATO-csatlakozását az anyag 19 alkalommal (!) említi. Ahogy Gyenisz Smigal miniszterelnök fogalmazott, Ukrajnának 2030-ig célja a csatlakozás NATO-hoz, illetve 5-10 éven belül az uniós tagság.
A csapatösszevonások lehetséges célja
Március 31-én aztán megérkeztek az első amerikai figyelmeztetések az orosz csapatösszevonásokról. Ezek a mai napig tartanak, főként az Azovi-tenger térségében.
A Fehér Ház és az amerikai biztonságpolitikai vezetés már április másodikán érintkezésbe lépett az ukrán vezetéssel, és teljes körű támogatásukról biztosították Kijevet. Figyelemre méltó azonban, hogy Berlin és Párizs csak április 3-án, az éjjeli órákban adott ki közleményt, amelyben mind az oroszokat, mind az ukránokat (?!) de-eszkalációra szólítják föl. Josep Borrell EU külügyi főképviselő is hozta a formáját, és egy üres gesztussal meghívta az ukrán külügyminisztert az április 19-i EU külügyminiszterek tanácsülésére.
Homcsak beszámolója
Mindezek után sokakat meglepett Ruszlan Homcsak ukrán vezérkari főnök, aki szerint hazáját jelenleg nem fenyegeti kiterjedt háború. Valószínűbb, hogy Putyin úgynevezett „békecsapatok” Donyecbe küldését készíti elő, hogy hivatalosan is kiterjessze a befolyását – amely egyben előszobája lehet Kelet-Ukrajna későbbi annexiójának. E mellett érvelnek már évek óta – Putyint beleértve – azok az orosz körök, amelyek Donyecből „Új-Oroszországot” (Novorosszija) hoznának létre. Valóban, 2019 áprilisa óta az orosz elnök a Donyec-medence lakóiak orosz útleveleket bocsát ki, amelyek száma idén januárra elérte a 442 ezret.
Homcsak tábornok beszámolója szerint a Moszkva által ellenőrzött Donyec-medencében jelenleg 28 ezer katona található. Ezek az egységek hivatalosan nem orosz katonák, hanem helyi zsoldosok, illetve a szentpétervári székhelyű Wagner zsoldoscsoport tagjai. Ehhez jön még 2 ezer orosz tiszt és katonai tanácsadó.
Homcsak szerint pedig mostanra a Kreml 28 orosz taktikai zászlóaljat - 33 ezer katonát - állomásoztat a Krím-félszigeten. Kijevi értesülés szerint a Krímbe hamarosan még akár 25 hasonló zászlóalj érkezése várható, ami már - szavai szerint - összességében komoly veszélyt jelent az ukrán állam biztonságára.
Az orosz csapatösszevonások fényében elképesztőnek tűnik az ukrán elnök hidegvére. Zelenszkij tegnap Katarba látogatott, ahol befektetésekről, a COVID-19 járványról, a kiberbiztonságról és a katonai együttműködésről folytatott tárgyalásokat.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
