Megtépázott eurózóna, töretlen részvényhossz, alacsony kamat

Fellegi Tamás, a Privátbankár.hu elemzője. Fotó: Őry Gábor / Privátbankár.hu

Európa megviselése

A beszélgetésre a görög helyzettel kapcsolatos végső döntés napján került sor, még nem tudhatjuk, mi lesz a kimenetel, de a megegyezés tűnik valószínűbbnek. Maga az ehhez vezető út viszont túl hosszúra nyúlt, és súlyos károkat okozott, leginkább az eurózónának és az Európai Uniónak. Jóllehet kitartottak az álláspontjuk mellett, miszerint nem finanszíroznak tovább egy felelőtlen költekezésre épülő görög tervet, de ezt kár volt 4 hónapig húzni.

Ilyen hosszú idő elég volt arra, hogy Ciprasz lejárassa Európát, és bebizonyítsa, hogy Európa egységes, határozott vezetés híján bizonytalan. Noha meghosszabbították 4 hónappal a mentőprogramot, február 20-án Ciprasz megígérte, hogy a várt lépéseket kidolgozza. Bőven elég lett volna neki két hetet adni rá, és akkor megadni neki azt az ultimátumot, amivel csak most hétvégén szembesült. Lerövidült volna az egész huzavona, Európa nem szenved el ekkora arcvesztést, és a görög kormány hírneve is jobb lenne, hisz így a világ közvéleményének nem kis része gátlástalan zsarolónak tekinti őket.

Arcvesztés vagy győzelem a Szirizának?

Felmerült a kérdés, hogy ha ma megegyeznek, nem jelent-e visszalépést, arcvesztést a Sziriza pártnak. Valószínűleg nem, egyrészt, mert a program sokkal enyhébb, mint amit Európa eredetileg várt, másrészt a görögök fölött ég a ház: menekítik euróikat, és ha nincs megegyezés, összeomlás jön, amitől a nép jobban fél, mint egy kis kompromisszumtól. Emellett valószínűleg megkapják a részleges adósság elengedés ígéretét is, amit máris döntő győzelemként adhat elő otthon a miniszterelnök. És általában véve is: Cipraszt eddig megismerve teljesen mindegy, mi az eredmény, ő otthon hatalmas sikerként fogja értékelni, és a legnagyobb hősként ünnepelteti magát, ehhez nagyon ért.

Tőzsde-negyedszázad, jövőkép

Most van a Budapesti Értéktőzsde megnyitásának 25. évfordulója, ennek kapcsán az vetődött fel, hogy vajon végül létrejöhet-e egy tőzsdeszövetség, leginkább bécsi központtal, amely átveszi több kisebb tőzsde szerepét, és így lehet újra egy jól működő, nagy forgalmú piacunk sok részvénnyel, még ha nem is csak a miénk.

Jó esély van rá, hogy ez előbb-utóbb megvalósul, miután a kis, nemzetállami tőzsdéket a technikai fejlődés és a globalizáció elsorvasztja. Az egyetlen nagy akadály, ami nehezítené egy ilyen piac működését az, hogy a különböző országokban eltérő a cégek gazdaságpolitikai és jogi szabályozása, ezért 1-1 papírnál nagyon oda kéne figyelni a közös tőzsdén a befektetőknek, hogy az adott cég jellemzően melyik országban tevékenykedik, és ott milyen adók, esetleg különadók, vagy egyéb, a működést jelentősen befolyásoló tényezők állnak fenn.

Jó nekünk a pici kamat?

A műsorvezető felvetette, hogy az év végére várt magyar kamatszint 1,3 százalékra süllyedt: vajon ez reális-e? Fellegi Tamás szerint könnyen lehet, hogy az MNB addig csökkenti a kamatot, és egy darabig ott is tartja, ugyanakkor ez már nem feltétlenül jó ötlet, mivel a világ ha lassan is, a de a monetáris könnyítés befejezése, sőt a monetáris szigorítás irányába kezd fordulni. A tapasztalatok szerint amúgy sem baj, ha a forintnak van egy stabil, 2 százalékpont körüli kamat felára az euróhoz képest, legalábbis amíg nem konkretizálódik az euró bevezetés dátuma.

A beszélgetést a Gazdasági Rádió oldalán tudják meghallgatni! >>>