Szerepel a svéd NATO-csatlakozás a parlament júniusi-júliusi üléstervében - szúrta ki az atv.hu. A parlament honlapján “Az Országgyűlés 2023. évi június-július havi ülésterve” címszó alatt szerepel “A svéd Királyságnak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásától szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat”.
A lap úgy számol:
júliusban lehetséges a svéd NATO-csatlakozás ratifikációja.
Kormányzati források már korábban i biztosra vették, hogy a július 11-én kezdődő vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt a magyar és a török parlament is ratifikálni fogja a svéd NATO-csatlakozást - igaz, Erdogan török elnök szerdán azt mondta: Svédország nem számíthat arra, hogy Törökország jóváhagyja NATO-csatlakozását a jövő havi csúcstalálkozó előtt.
Enged a nyomásnak a kormány?
A nemzetközi nyomás egyre nagyobb Magyarországon, hogy ne húzza tovább az időt.
Ahogy az Mfor.hu is beszámolt róla, egy republikánus amerikai szenátor megakadályozott egy 735 millió dolláros amerikai fegyvereladást Magyarországnak, nyomásgyakorlás céljából, amiért az ország nem hagyta jóvá Svédország NATO-csatlakozását. A Honvédelmi Minisztérium később azt állította: nem is áll szándékában megvásárolni az érintett HIMARS rakétarendszert.
Nemrég Novák Katalin köztársasági elnök azt nyilatkozta: Orbán Viktortól azt az ígéretet kapta, hogy Magyarország nem lesz a svéd csatlakozás gátja.
Törökország és Magyarország gátolja a NATO-bővítést
Stockholm - szakítva több évtizedes semlegességével - Helsinkivel együtt tavaly májusban, nem sokkal Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának megindulása után kérelmezte felvételét a NATO-ba, ám míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele még várat magára. Két tagállam nem támogatta még a csatlakozást: az egyik Törökország, amely azt veti Stockholm szemére, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket. A másik Magyararország, ebben az esetben azonban nem világos, mit vár a magyar kormány a svédtől: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott:
Svédország és Magyarország között "szörnyen rossz" a politikai viszony, és először ezen kell javítani, mert nem szeretnénk konfliktusokat importálni a NATO-ba.
Gyengült a magyar fizetőeszköz a főbb devizákkal szemben szerdán kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
