Hamarosan Ankarában győzködi a törököket a NATO-főtitkár
Svédország mihamarabbi felvételét sürgette a NATO-ba az észak-atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Oslóban, a NATO-tagországok külügyminiszteri találkozóján. Jens Stoltenberg elmondta, az ügyben a hét elején Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is egyeztetett, és nemsokára Ankarába is ellátogat.
Hozzátette: Stockholm csatlakozása az összes NATO-tagország érdeke, és rámutatott arra hogy a svéd kormány új terrorizmus-ellenes törvényei azt bizonyítják, Svédország fokozza a terrorizmus elleni harcot - derül ki az MTI tudósításából.
Törökország és Magyarország gátolja a NATO-bővítést
Stockholm - szakítva több évtizedes semlegességével - Helsinkivel együtt tavaly májusban, nem sokkal Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának megindulása után kérelmezte felvételét a NATO-ba, ám míg Finnország idén április 4-én csatlakozhatott az észak-atlanti szövetséghez, Svédország felvétele még várat magára. Két tagállam nem támogatta még a csatlakozást: az egyik Törökország, amely azt veti Stockholm szemére, hogy a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak ad menedéket. A másik Magyararország, ebben az esetben azonban nem világos, mit vár a magyar kormány a svédtől: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég úgy nyilatkozott:
Svédország és Magyarország között "szörnyen rossz" a politikai viszony, és először ezen kell javítani, mert nem szeretnénk konfliktusokat importálni a NATO-ba.
Tobias Billström svéd külügyminiszter arról beszélt csütörtökön, Svédország teljesítette a NATO-csatlakozással kapcsolatban tett minden vállalását, és ideje, hogy Törökország és Magyarország is ratifikálja az ország felvételét a katonai szövetségbe. A politikus úgy fogalmazott, hogy a NATO-csatlakozás nem sprinttáv, hanem maratoni futás, és már látszik a cél.
Több ország is jelezte: be kell engedni a svédeket
A kétnapos megbeszélés előtt a házigazda Norvégia külügyminisztere, Anniken Huitfeldt szintén leszögezte: Svédországnak mihamarabb, még a NATO júliusi, Vilniusba tervezett csúcstalálkozója előtt az észak-atlanti szövetség tagjává kell válnia.
Észtország külügyminisztere, Margus Tsahkna a csütörtöki megbeszélések előtt arról beszélt, hogy Svédország minden feltételt teljesített, készen áll a NATO-tagságra, és nincs oka annak, hogy ne lehessen a szövetség tagja.
A litván diplomácia vezetője, Gabrielius Landsbergis reményét fejezte ki, hogy a nyári vilniusi NATO-csúcson felhúzhatják a svéd lobogót a többi tagállam zászlaja mellé.
Az ukrán csatlakozás azért más tészta
Jens Stoltenberg az ugyancsak NATO-tagságért folyamodó Ukrajnára kitérve elmondta, a NATO összes szövetségese egyetért Ukrajna NATO-tagságát illetően, hangsúlyozva, hogy Moszkvának nincs beleszólása a NATO-bővítésbe. Hozzátette: olyan keretrendszerre van szükség, amely garanciákat nyújt a kelet-európai ország biztonságára nézve.
Annalena Baerbock német külügyminiszter a maga részéről leszögezte: bár a szövetség a nyitott ajtók politikáját vallja, nem fogadhat soraiba olyan országot, mely éppen háborúban áll.
Nem lesz zökkenőmentes az átmenet. 
