A G7-ek vezetői idén tavasz óta tanulmányozzák az orosz olaj árának felső határát annak érdekében, hogy csökkentsék Moszkva fosszilis tüzelőanyagból származó bevételeit anélkül, hogy a globális olajpiacokon további áremelkedést okoznának. Pénteken pedig a hírek szerint döntést hoztak a tagországok pénzügyminiszterei az intézkedés mielőbbi bevezetéséről. A korlátozási mechanizmus nem váltaná fel a G7-országok jelenlegi orosz olajra vonatkozó embargóit, hanem ezzel egy időben lépne életbe, és a kőolaj esetében december 5-től, a finomított termékek esetében pedig február 5-től lépne hatályba.
Nagy kérdés persze, hogy valóban sikerül-e az intézkedést globálisan foganatosítani, hiszen az oroszok az utóbbi hónapokban az eddig Európában eladott olaj egy részét Kínának és Indiának értékesítették. Így a nyugati országoknak most ezt a két ázsiai óriást kellene meggyőzniük, hogy csatlakozzanak az ársapka rendszerhez. Amennyiben ez sikerülne, akkor Moszkva mozgástere erősen beszűkülne, hiszen nem nagyon lenne olyan piaci szereplő, amely felszívná az általuk piacra dobott mennyiséget. Így az oroszokra rá lehetne kényszeríteni egy alacsonyabb árat. Ez egyébként Moszkván kívül mindenkinek jó lenne, kérdés, hogy Kína és India felvállalja-e a kereskedelmi konfrontációt Oroszországgal.
Amennyiben sikerülne korlátozni az orosz energiahordozó árát, az vélhetőleg a magyar autósok számára is előnyös lenne. A kormányzati nyilatkozatok, így például Nagy Márton miniszter múlt heti megszólalásai alapján arra lehet következtetni, hogy feloldják október 1-től az ársapkát, ami igen fájdalmas lesz a hazai lakosságnak. A hatás némileg enyhébb lenne, ha az olajár kedvezőbben alakul.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
