Az olasz miniszterelnök Denisz Smihal ukrán kormányfővel közös közleményében aláhúzta: Ukrajna jövőjét úgy kell alakítani, hogy egyre jobban tudjon alkalmazkodni az európai dinamikához és intézményekhez.
"A legokosabb módja annak, hogy megköszönjük az ukránoknak azt, amit tesznek, hogy felgyorsítjuk az esélyüket arra, hogy részt vehessenek az európai intézményekben. El kell ismernünk Kijev óriási erőfeszítéseit, hogy megreformálja rendszerét, és jobban összhangba hozza azt az Európai Bizottság követelményeivel" - magyarázta. Meloni egyúttal leszögezte: Olaszország vezető szerepet akar játszani Ukrajna újjáépítésében.
A római konferencia témája Ukrajna újjáépítése volt, és az olasz, illetve az ukrán gazdasági élet több mint ezer képviselője vett részt rajta.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az olasz kezdeményezés egy szélesebb folyamat része, mivel tavaly Németországban és Franciaországban is tartottak már hasonló rendezvényt. Emellett a G7-országcsoport februárban adományozói koordinációs platformot indított Ukrajna újjáépítésére. Azt követelte, hogy Oroszország is viselje az újjáépítés terheit. Az olasz külügyminiszter szerint "a konfliktus rendezésekor biztosítani kell, hogy Oroszország fizessen a kárért, amelyet okozott".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében leszögezte: készek modern szabványok szerint újjáépíteni az orosz támadások által elpusztított településeket, hogy az ukrán nép biztonságban élhessen. Egyúttal felkérte a konferencián jelen lévő vállalatokat, hogy vegyenek részt ennek kivitelezésében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Ukrajna meg fogja nyerni a háborút, és helyre fogja állítani területi egységét. "Nem állunk meg, míg el nem értük ezt a célt" - hangoztatta.
A Világbank jelentése szerint Ukrajnának a következő tíz évben 411 milliárd dollárjába fog kerülni a háború utáni helyreállítás és újjáépítés. Kijevnek csak 2023-ban 14 milliárd dollárra lesz szüksége a legfontosabb létesítmények helyreállításához.
(MTI)
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
