Négy év után ismét Budapestre, a magyar leányvállalathoz jött Veronica Squinzi, a MAPEI olasz építőanyag-gyártó és kereskedő óriás vezérigazgatója, hogy a magyar ügymenetről tájékozódjon. Ezt használtuk fel, hogy feltegyük a két legfontosabb kérdést a globális vállalattá fejlődött cég ukrajnai működéséről: lesz-e gyár a kereskedelmi hálózat mellé és hogy mennyivel nőtt a kereslet a cég építési segédanyag-termékei iránt, mivel ahol lehet, már megkezdték az újjáépítést az ukránok.
Az első kérdésre azt felelte: már a háború előtt is gondoltak egy új üzem felépítésére, ezt jól fogadnák az ukránok is. A beruházás időzítése értelemszerűen a háború menetétől is függ, de szeretnék mielőbb. A beruházandó összegről nem közölt részleteket, de nyilván a gyár mérete és a lokáció meghatározó lesz.
„Mi mindenütt a világban az adott ország igényeit szeretnénk kiszolgálni. Nem arról van szó, hogy azért megyünk valahová termelni, mert ott olcsóbb” – mondta a cégvezető.
A MAPEI jelenleg 35 országban 86 gyárat üzemeltet és 11 ezer embert foglalkoztat. Összesen 100 képviseletet működtet 57 országban. Kelet-Európán belül Ukrajnában már 2006 óta jelen van, azóta 12 elosztóközpontot hozott létre. Az utolsó ismert üzleti évében, 2020-ban 9,5 millió eurós bevételt ért el az ukrajnai leányvállalat, amelynek Kijevben van a központja. A vállalatcsoport konszolidált árbevétele a 2021-ben elért 3,3 milliárd euró után, 2022-ben várhatóan megközelítette a 4 milliárd eurót.
Veronica Squinzi azt is elmondta, hogy a háború kitörése után a munkatársaik közül (mintegy 70 fő) azonnal kimenekítették azokat, akik el akarták hagyni az országot, a többieket pedig tovább segítették a mindennapi életükben. A kijevi képviselet vezetésével egyébként az elmúlt hónapokban is folyamatos volt a MAPEI-termékek behozatala Olaszországból, Lengyelországból és más közeli országokból. A megrendelések növekedését természetesnek tartotta, hiszen a háború miatti óriási rombolás után egész városokat kell újra felépíteni vagy ahol mégsem volt teljes a pusztítás, ott is rengeteg munkája van az építőipari cégeknek.
Nem véletlen, hogy az olasz cég várható ukrajnai bővülését firtattuk. Az elmúlt pár hónapban egyre több szó esik Európában arról, hogy mikor és milyen forrásokból indulhat meg majd az újjáépítés, amiben vélhetően a legnagyobb német, osztrák, olasz és francia cégek is részt akarnak venni. Varsóban éppen ezen a héten rendeztek egy nagy építőipari konferenciát, ahol ugyanez a téma volt a középpontban.
Közben Ukrajna azzal számolhat, hogy napokon belül megérkezik a 4,5 milliárd eurós uniós támogatás ehhez, valamint kiderült, hogy a Nemzetközi Valutaalap 15 milliárd dolláros hitelt szavazott meg az országnak, ennek egy része szintén az újjáépítésre megy majd. Az ukrán kormány éppen kedden 537 milliárd hrivnyával (1 hrivnya= 9,75 forint) megemelte az idei költségvetésben a kiadási oldalra szánt összeget, azért, hogy ebből nem tévedés: 518 milliárd hrivnyát a védelemre költhessen.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
