Az MSZP támogatottságát láthatóan megviselte Gyurcsány Ferenc távozása a miniszterelnöki, majd a pártelnöki posztról, illetve a kongresszust követő egy-két hét lázas utódkeresése: a párt mindössze 10 százalékon áll a teljes lakosság körében, amelynél alacsonyabbat közvélemény-kutatás eddig még nem mért - közölte a Progresszív Intézet
A Progresszív Intézet megbízásából készített kutatás két szempontból is figyelemre méltó: egyrészt 2500 fő megkérdezésével készült, amely különösen nagy mintának számít, másrészt az adatfelvételt már Gyurcsány Ferenc lemondása után, március 23-án kezdte meg - szemben az eddig nyilvánosságra hozott adatokkal, amelyek az MSZP március 21-i kongresszusa előtt készültek. Így ez a fordulat már tükröződik a pártok támogatottságában.
Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, azon az emberek 62 százaléka venne részt - legalábbis ennyien fejezték ki ebbéli szándékukat. Eléggé valószínű azonban, hogy a tényleges részvétel nem érné el ezt a mértéket; sokakban munkál a demokratikus kötelezettségnek megfelelni akarás, ami viszont gyakran csak szándék, a tettekben nem jelenik meg. Az is látszik, hogy a Fidesz szavazói valamivel eltökéltebbek, mint a szocialista szavazók: előbbiek 92 százaléka ígéri részvételét a szavazáson, az MSZP szavazóinak pedig 82 százaléka kíván voksolni - állapítja meg a kutatás.
A teljes lakosság körében az MSZP támogatottsága jelenleg mindössze 10 százalék, ami a valaha mért legalacsonyabb érték. (A Progresszív Intézet tavaly októberi felmérésében az összes megkérdezett körében a párt még 16 százalékon állt.) A Fidesz ugyanebben a körben 30 százalékon áll; és ugyan jelentős a különbség a két nagy párt között, azonban fontos jelezni, hogy a Fidesz támogatottsága nem emelkedett, sőt, valamelyest csökkent is az utóbbi fél évben.
Tavaly októberben a legnagyobb ellenzéki párt még 33 százalékon állt a teljes lakosság körében. A számok a politikától való elfordulást tükrözik, mivel fél év alatt azok aránya, akik biztosan nem szavaznának, 8 százalékról lényegében megduplázódott, 15 százalék lett, míg a bizonytalanok aránya némileg, 4 százalékponttal, 39 százalékra növekedett. A kis pártok támogatottsága az összes megkérdezett körében 2 százalék alatt van: az SZDSZ és a Jobbik 1 százalékot, az MDF pedig 2 százalékot érne el most vasárnap.
A biztos szavazó, pártot választani tudók körében a Fidesz jelentős fölénye egyértelmű: a megkérdezettek 68 százaléka adná voksát Orbán Viktor pártjára, míg az MSZP-re csak 21 százalék. A kis pártok nem kerülnének most be a törvényhozásba: az SZDSZ és az MDF 2-2 százalékot kapna, a Jobbik is csak 3 százalékot. Ez tehát azt jelenti, hogy ha most vasárnap lenne a parlamenti választás, kétpárti parlament alakulna a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Szocialista Párt részvételével.
Az európai parlamenti választást illetően meglehetősen nagy a bizonytalanság: az összes megkérdezett majdnem fele (47 százalék) még nem tudja, vagy nem döntötte el, illetve nem mondja meg, hogy melyik pártra adja majd szavazatát. Ez lényegesen magasabb arány, mint ami az általános országgyűlési választás kapcsán tapasztalható.
A pártot választani tudók körében a Fidesz fölénye egyértelmű: míg a legnagyobb ellenzéki pártra 62, addig a szocialistákra csak 25 százalék szavazna. A két nagy párton túl a MDF szerezne még egy mandátumot az Európai Parlamentben, támogatottsága ebben a körben 5 százalék. Az SZDSZ és a Jobbik nem kapna mandátumot, támogatottságuk 3-3 százalék. A megkérdezettek 59 százaléka ígérte biztosra részvételét a júniusi választáson: ha valóban ennyien vennének részt a voksoláson - amire nagyon kicsi az esély, mutatja a pártválasztás körüli bizonytalanság is -, akkor a Fidesz 15-16, míg az MSZP 5-6, az MDF pedig 1 mandátummal kalkulálhatna.
Már csak három politikust szeretünk
Jó húzás volt az összes listavezető
Gyurcsány: a bukta után még lejjebb
Tarolna a Fidesz, bár ők is ezt tennék
Csak a Fidesz-tábor elég tüzes
A többség nem várna egy évet a választással
Tudjuk hogy fájni fog, mégis kell
MTI
A Mol korrigált, de így is visszaesett. 
