Hétfőn közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a januári kereseti adatokat. Tavaly decemberben a bruttó keresetek 5,7 százalékkal, a nettók 7,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,5 százalékos és 7,1 százalékos volt a bruttó és a nettó keresetek éves emelkedése, ezzel meghaladták a 305 ezer, illetve 203 ezer forintot. Elemzők szerint a minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos növekedése, valamint az egyre fokozódó szakemberhiány miatt az átlagkeresetek 10 százalékkal is nőhetnek az idén.
Ugyancsak hétfőn publikálja a KSH a kereskedelmi szálláshelyek januári forgalmára vonatkozó adatait. Tavaly decemberben a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 20,5, a belföldi vendégek által eltöltötteké 8,6 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest, így 14,4 százalékkal nőtt a szálláshelyek forgalma.
Kedden közli a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes tájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének 2017. február végi helyzetéről. A március 7-én közölt előzetes adatok szerint 180,4 milliárdos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere február végén, amely az elmúlt több mint másfél évtized legkedvezőbb egyenlegének számít; a februári többlet 57 milliárd forint volt.
Csütörtökön közli a KSH a januári kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó második becslését. A március elején kiadott első becslés alapján januárban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,7, naptárhatástól megtisztítva 3,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Elemzők szerint biztatóan indult az év a kiskereskedelemben, a szakértők úgy vélik, hogy az idei GDP-növekedést is főleg a háztartások növekvő fogyasztása generálhatja.
Ugyancsak csütörtökön tájékoztat a Magyar Nemzeti Bank a fizetési mérleg és külfölddel szembeni állományok tavalyi utolsó negyedéves alakulásáról és a korábbi negyedévek revíziójáról. Tavaly a harmadik negyedévben a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség, a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege kiigazítás nélkül 2,469 milliárd euró, 766 milliárd forint volt. A finanszírozási képesség előző negyedévhez képest bekövetkezett emelkedésében elsősorban az EU-tól kapott tőketranszferek növekedése játszott szerepet a korábbi tájékoztatás szerint.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
