|
| A német kancellár az Európai Néppárt tegnap zárult kongresszusán Helsinkiben. EPA/KIMMO BRANDT |
Angela Merkel kancellár múlt hétfőn jelentette be, hogy nem indul többet a CDU elnöki pozíciójáért, és a tíz nappal később készült közvélemény-kutatás máris komoly belpolitikai mozgásról tanúskodik.
A kancellártól megszabadult CDU/CSU bő egy hét alatt két százalékponttal lett népszerűbb és jelenleg 29 százalékon áll. A Merkellel a fő mumusát elvesztő eurószkeptikus AfD viszont tíz nap alatt brutális három százalékot zuhanva 13 százalékon állapodott meg.
A keleti tartományok elutasítóbbak
De van-e oka az AfD-nek a kétségbeesésre? Nos, egy friss lipcsei tanulmány szerint nem igazán, hiszen a Willkommenskulturnak hosszú távú társadalmi és politikai hatásai vannak. A tanulmány szerint a felmérésben résztvevők 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a muszlim menekülteket és migránsokat nem szabad az országba engedni – négy éve még csupán 36,5 százalékuk mondta ugyanezt. A megkérdezettek 56 százaléka szerint annyi muszlim van Németországban, hogy néha idegennek érzik magukat saját hazájukban – négy éve még csak 43 százalék állította ezt.
Növekedett a romákkal szembeni ellenérzés is. A tanulmány szerint a megkérdezettek 60 százaléka volt azon az állásponton, hogy a romák hajlamosak a bűn elkövetésére – öt százalékkal többen vélekedtek most így, mint 2014-ben. Mára a németek több, mint harmadának alakult ki az a véleménye, hogy a külföldiek csak a szociális juttatások kihasználásáért jönnek az országba, a keleti tartományokban pedig a megkérdezettek fele vallotta ezeket a nézeteket.
A felmérésbe bevont emberek 35,6 százaléka szerint országuk „veszélyesen felhígult” a külföldiek miatt, a keleti tartományokban pedig 44,6 százalék ért egyet ezzel a kijelentéssel. Harminc százalék határozottan kiállt a demokratikus értékek mellett, negyven százalékuk viszont előnyben részesítené a tekintélyelvűbb társadalmi struktúrákat.
Az együttélés kihívásai
|
| Káncz Csaba |
A lipcsei felmérés összhangban van azzal a szeptemberi kutatással, miszerint a németek kétharmada úgy látja: negatív irányba változott Németország a nemzetközi migrációs válság három évvel ezelőtti elmélyülése óta. Az Emnid közvélemény-kutató intézet szerint a németek 82 százaléka úgy véli, hogy jelentősen megromlott a társadalmi légkör 2015 szeptembere óta, és csupán 11 százalék nem tapasztalt ilyen változást.
A hangulat romlásához hozzájárulhattak az augusztusban nyilvánosságra hozott gyilkossági statisztikák is. Eszerint 2017-ben a lezárt gyilkossági ügyek (amelyek esetében az áldozat német állampolgár volt - a szerk.) nem német állampolgár gyanúsítottjainak a száma 33 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a meggyilkolt menedékkérők száma is megugrott 25-ről 40 főre.
Németországot az év elején megrázta az a felmérés is, amelyet az alsó-szászországi diákok között készítettek. A muszlim diákok 29,9 százaléka ugyanis el tudja képzelni, hogy az életét adja az iszlámért. 27,4 százalékuk szerint a sária iszlám törvénykezése sokkal jobb, mint a német törvények. 19,9 százalékuk pedig úgy véli, hogy a muszlimokat elnyomják, és ez ellen erőszakkal kell védekezniük.
Káncz Csaba jegyzete
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
