A március 4-én, szerdán 15:30-kor kezdődő rendezvényünket a Klasszis Média YouTube-csatornáján és lapunk Facebook-oldalán követhetik élőben. A konkrét linket az eseményre előzetesen regisztráltaknak küldjük meg. Vendégünknek természetesen Ön is feltehet kérdéseket az adás alatt chaten, vagy előzetesen, a klasszisklub@privatbankar.hu címre is elküldheti azokat.
>> Jelentkezzen most!
A jót hamar megszokja az ember. Annyi ideig volt folyamatosan gyengülő pályán a forint, hogy most ízlelgetjük a közel egy éve tartó trendfordulót. Azt, hogy nem arról kell cikkeket írnunk, mikor zuhan az euróval szemben történel
Rohan az idő. Március 4-én már egy éve lesz annak, hogy Varga Mihály elkezdte a hatéves, 2031-ig tartó jegybankelnöki periódusát. Személyével szemben a beiktatása előtt az volt a fő aggály, hogy gyakorlatilag az Orbán-kormányból érkezett, 2012 júniusától 2025 végéig volt miniszter – előbb tárca nélküli, majd nemzetgazdasági, végül pénzügy- –, így attól lehetett tartani, hogy nem tud majd ellenállni a kormány felől érkező nyomásnak. Mindenekelőtt annak, hogy a 2022-ben leült gazdasági növekedést az alapkamat csökkentésével serkentsék.
Ezek a félelmek azonban egyáltalán nem igazolódtak. A jegybanki alapkamat csaknem Varga teljes első éves MNB-elnöki ciklusa alatt nem változott, mindössze, mondhatni, az „utolsó percekben” vágtak azon. Akkor, amikor az inflációs helyzet nagyot javult és ezzel összefüggésben az inflációs várakozások is mérséklődtek. Ami azt sugallja, hogy Varga következetesen tartotta magát a jegybanktörvényben meghatározott mandátumához, miszerint „Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása”. Ez középtávon 3 százalékos inflációt jelent, márpedig a hazai fogyasztóiár-index éves alapon januárban már csak 2,1 százalék volt.
Fotó: Klasszis Média
A többi devizáéhoz képest magasabb kamattal, valamint a Matolcsy-érához képest jóval kiszámíthatóbb és stabilabb monetáris politikai megközelítéssel magyarázható, hogy a forintárfolyam sok éven át tapasztalt leértékelődő trendje megfordult. Varga belépésekor például egy euróért 401,90 forintot kellett adni a bankközi devizapiacon, s bár azt követően volt ennél gyengébb is, jelenleg már nem az a kérdés, mennyire vagyunk a 400-as szinttől, az utóbbi időben a 380-as körül mozgott a forint.
Más kérdés, hogy a monetáris politikai mozgástér az utóbbi egy évben kétségtelenül szűkült, azáltal, hogy a jegybanki kamatcsökkentés elmaradása miatt a kormány kedvezményes, államilag támogatott hitelekkel operált, nemcsak a lakosság (Otthon Start), hanem a vállalkozók is 3-3 százalékos kamattal juthattak finanszírozáshoz.
A Klasszis Klub következő adásában rendhagyó módon két szakemberrel is értékeljük Varga Mihály első évét, meg természetesen átbeszéljük a kilátásokat, azt, hogy mi jöhet ezek után. Lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzőjével, Bod Péter Ákossal és a Monetáris Tanácsot 2013-2025 között erősítő Pleschinger Gyulával.
Várunk tehát mindenkit szeretettel az online térben március 4-én, szerdán 15:30-kor.
>> Jelentkezzen most!
Beszámolóink a Klasszis Klub korábbi rendezvényeiről itt találhatók meg:
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1128,23 pontos, 0,84 százalékos csökkenéssel, 133 591,93 ponton zárt csütörtökön.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
