A tervezettől eltérően nem április 1-jéig, hanem április 29-ig kellett a magán- vagy alternatív iskoláknak beadni azokat a kérelmeket, melyek a jövő évi működésüket biztosítja. Azoknak az iskoláknak kellett ehhez folyamodniuk, akik eltérnek az állami keretektől, azaz a Nemzeti alaptantervtől. A lapunk által megkérdezett iskola csupán annyiban tér el, hogy 1-6. évfolyamon kizárólag szövegesen szeretnék értékelni a diákokat, ezért adták be a kérelmüket, amire még nem érkezett válasz.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium bármikor benyújthatja a Parlament elé azt a közoktatási törvény módosítását célzó tervezetet, amit Palkovics László innovációs miniszter már 2019. novemberében ismertetett, ezzel megkongatva közel nyolcvan alternatív iskola feje felett a vészharangot. A javasolt módosítás így szól: a magán köznevelési intézmény akkor vehető nyilvántartásba és a nyilvántartásban alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése és feladatellátási helye akkor módosítható, ha az oktatásért felelős miniszter szakvéleménye alapján az adott intézmény, feladatellátási hely, alapfeladat szükséges a köznevelési közfeladat-ellátás megszervezéséhez.
Tavaly még a 444.hu írta meg ennek kapcsán, hogy minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kell kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki saját belátása szerint, a törvényben nem tisztázott szempontok alapján döntheti el, hogy az adott iskola a következő tanévben is kinyithat-e. Ennek hiányában az eddig megszerzett oktatási engedélyek mind elvesznek. Ha egy iskola nem kér engedélyt a túlélésre, akkor automatikusan be kell zárnia jövőre. Új magániskola alapítása szinte lehetetlenné válik.
Ha a Parlament megszavazza a benyújtás előtt álló javaslatot, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere dönthet egy személyben az alternatív iskolák létéről. Tehát a jogi nyelvről lefordítva: az ő személyes szakvéleményétől függ további magán oktatási intézmények, tehát alternatív óvódák, általános iskolák és középiskolák alapítása vagy megszüntetése.
A nagy ijedelem után pár nappal, még tavaly novemberben fogadta a Magyar Waldorf Szövetséget és az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének képviselőit Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár, s a találkozón elhangzott, hogy a minisztérium egyértelműen kinyilvánította, a javaslatnak nem célja sem a meglévő, sem az új alternatív intézmények ellehetetlenítése. A találkozóról született dokumentum szerint biztosította a jelenlévőket, hogy az eredeti törvényjavaslatban szereplő, "nevelési-oktatási tartalom" keretei kibővülnek a jelenlegi "alternatív passzus" tartalmával, mely így a továbbiakban is garanciát jelent arra, hogy az alternatív pedagógiát folytató intézmények az abban felsorolt területeken eltérhessenek az általános szabályoktól.
A benyújtás előtt álló, de az ombudsmanhoz már beadott törvénymódosításban azonban hiába kerestük e változtatást, nem találtuk. Bár nincs kizárva, hogy a beadás előtt -, akár ombudsmani kérésre -, még kiegészítik a tervezetet majd.
Az EMMI és az alternatív iskolák képviselői közötti novemberi találkozón Maruzsa azt is hangsúlyozta, hogy bár az intézmények működési engedélyezési eljárása a kormányhivataloktól a minisztérium hatáskörébe kerül, a működő iskoláknak és óvodáknak mégsem kell új engedély-kérelmet beadniuk, mindössze egy rövid dokumentum elkészítésére lesz szükség, melyben az intézmény nyilatkozik, hogy a korábbi működési engedélye szerint folytatja a tevékenységét. Erre vonatkozó pontot szintén nem leltünk a javaslatban, csak azt a felsorolást, mely azt taglalja, hányféle iratot kell benyújtani egy új intézmény bejelentéséhez.
A novemberi tárgyaláson szóba került még az alternatív kerettantervek jogi státuszának megváltozása és az új intézményalapítás elutasítása esetén a fellebbezési jog is, ám arra, hogy mindebből mi fog megvalósulni, a következő hónapok adnak majd igazi válaszokat. Főleg azok után, hogy tavaly a köznevelési törvény módosításai megcsonkították a szülők és az óvódapedagógusok hatáskörét az iskolaérettség megállapításánál, eltörölték a magántanulói státuszt, a helyi tanterveknek 70 százalékban követniük kell a Nemzeti alaptantervet, a tankönyvek terén pedig a pedagógusoknak nem hagy nagy mozgásteret az állam. Mindeközben azt sem szabad elfelejteni, hogy az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos széles körű ellenkezés csak a koronavírus-járvány miatt tört meg, hiszen ennél fontosabb kihívás volt a digitális távoktatás megvalósítása.
Pár nappal ezelőtt elküldtük kérdéseinket az EMMI-hez, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, hogy hány alternatív iskola jelezte további működését, vagy adott be kérelmet, van-e köztük új, esetleg akad-e olyan, akinek a további működésére nem bólintottak rá, de eddig nem kaptunk választ. Cikkünket frissítjük, ha érkeznek feleletek.
Tizenegy helyen célba is találtak az orosz drónok. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
