4p
Amíg úgy versenyeznek a cégek a munkaerőért, mint most, nem jönnek elő a rendszer súlyos problémái. Hamarosan azonban változhat a munkaerőpiaci helyzet, ez pedig minden eltemetett gondot felszínre fog hozni.
Illusztráció (Forrás: Depositphotos)

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Szerencsés csillagzat alatt léptek be a fiatalok a munkaerőpiacra az utóbbi néhány évben, hiszen a 2010-es évek közepe óta túlkereslet van a dolgozók iránt. Ezért sok pályakezdő érezhette úgy, hogy nem kell túlzottan igyekeznie az első munkahely megszerzéséért, hanem a vállalatok versenyeznek érte, többek között egyre magasabb bérekkel is.

A legújabb Munkaerőpiaci Tükörben megjelent tanulmányokat elolvasva kiderül azonban, hogy bár jelenleg egyszerűnek tűnik a munkába lépés, ez az állapot egyáltalán nem biztos, hogy sokáig fennmarad.

Az eredmények láttán ugyanis arra következtethetünk, hogy a kedvező gazdasági helyzet és a vállalatok toborzási nehézségei egyelőre részben elfedik az oktatási rendszer hiányosságait. A 2010-es években jócskán átalakított, a fiatalokat egyre gyorsabban a munkaerőpiac felé tessékelő, viszont sok régi problémát továbbra is magában hordozó iskolarendszer igazi próbája még nem történt meg, ugyanis az elmúlt években inkább a vállalatok versenyeztek a munkavállalókért, és nem az álláskeresők a munkahelyekért.

A kocka azonban előbb-utóbb megfordulhat, ez a gazdasági ciklusok alapján törvényszerű.

Az erős konjunktúrát hozó elmúlt néhány évben megemelkedett a 15-19 évesek foglalkoztatási aránya, miközben a nappali tagozatos tanulók részesedése visszaesett a korcsoportban, köszönhetően többek között a tankötelezettség 16 éves korig tartó leszállításának, a közmunkaprogram beindításának és persze a feszített munkaerőpiaci helyzetnek.

A legfiatalabb munkavállalók azonban nem túl jó körülmények között dolgoznak. A rövidebb tankötelezettséggel jelentősen megnőtt a közfoglalkoztatásba kerülő 16 és 17 évesek száma Molnár György eredményei szerint. Greskovics Bori és Scharle Ágota pedig arra a megállapításra jutottak, hogy a határozott idejű munkaszerződések a fiatalok körében különösen gyakoriak. Tehát akik hamar befejezték a tanulmányaikat, még ha a versenyszféra munkaerőpiacára be is tudtak lépni, gyakran kevésbé stabil (a vállalatoknak viszont kevesebb kockázatot jelentő) állásokban helyezkedtek el. Tehát

a cégek bár felveszik az oktatásból hamar kilépő pályakezdőket, de óvatosabbak velük.

A korai munkavállalás önmagában egyáltalán nem lenne probléma, sőt, a munkaerőpiacon történő boldogulást nagyban segíti a tapasztalati és a kapcsolati tőke kialakulása, amelyeknek a fiatalok többnyire híján vannak. Ezekre a nehézségre a diákmunka lehet jó megoldás, aminek során a tanulók az iskola mellett gyakorlatot és ismeretségeket szerezhetnek a munka világában.Bár a tanulás melletti munkavállalás a 2010-es években lassú emelkedést mutatott, még mindig ritka Magyarországon, ebből a szempontból nem sikerült tehát kiaknázni az elmúlt évek munkaerőpiaci körülményeit.

Annál inkább gondot jelent, hogy amellett, hogy kevesebb időt töltenek tanulással az oktatási rendszerben a diákok, a képességeik, készségeik színvonala is csökkenésnek indult. Hermann Zoltán, Horn Dániel és Tordai Dániel tanulmánya például bemutatja, amint a 2013-as szakképzési reformot követően leromlottak a tanulók matematikai és szövegértési készségei. Pedig ezek a készségek nagyon fontosak a fiatalok későbbi munkaerőpiaci sikereinek szempontjából. Hermann és Horn mellett Köllő János, Sebők Anna, Semjén András és Varga Júlia munkája mutat rá, hogy

a kognitív képességekkel együtt jár a fiatal felnőttkori munkaerőpiaci sikeresség.

Kérdés, hogy mi lesz a következő években a pályakezdőkkel, ha a várakozásoknak megfelelően lassuló pályára áll a gazdasági növekedés, és a cégek kevésbé kapkodnak az álláskeresők után. A kötetben Tóth Endre hívja fel a figyelmet az úgynevezett sebzési vagy sebhelyhatásra, ami azokat a fiatalokat érinti, akik pályája munkanélküliséggel indul. A pályakezdőket főleg a válságos időkben érintő jelenség tartós negatív következményekkel jár a későbbiekben: az alacsonyabb jövedelem, a kevesebb ledolgozott óra, a gyengébb minőségű állás és a munkanélküliség magasabb kockázata még évekkel a munkaerőpiacra történő belépés után is jobban fenyegeti őket az iskola után azonnal elhelyezkedő társaikhoz képest.

Ezek a kellemetlen hatások pedig a szakirodalom szerint a kevésbé képzett, vagy a jobban iskolázott, de gyengébb képességű fiatalokat különösen erősen érintik.

(G7)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Légzsákhiba miatt 2,5 millió autót hívnak vissza Franciaországban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 19:21
2,5 millió hibás, ütközéskor felrobbanó légzsákkal felszerelt autó visszahívását rendelték el Franciaországban, amelyek már több halálesetet is okoztak.
Makro / Külgazdaság Nem hozott meglepetést júniusban a GKI konjuktúraindexe
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 15:43
Kijött a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb jelentése. 
Makro / Külgazdaság Májusban nőtt az új autótulajdonosok száma az EU-ban
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 13:37
Májusban nőtt a forgalomba helyezett új autók száma az Európai Unióban az európai autógyártók képviseleti szerve, az ACEA jelentése szerint. Az elektromos autók részaránya az EU-ban nőtt, Magyarországon viszont csökkent.
Makro / Külgazdaság Magyar gazdaság: besültek a rakéták
Herman Bernadett | 2025. június 25. 13:11
A magyar gazdaság élénkülése a vártnál lassabb ütemben halad, amit elsősorban az alacsony fogyasztói és üzleti bizalom, illetve a kedvezőtlen külső környezeti tényezők hátráltatnak – hangzott el az ING Bank sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság Zuhantak tavaly a közvetlen külföldi beruházások Közép-, Kelet- és Délkelet Európában
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 12:57
Negyedével csökkent mennyiségük a bécsi wiiw gazdaságkutató intézet frissen közzétett tanulmánya szerint. Néhány országban viszont, közöttük Magyarországon, növekedés volt tapasztalható.
Makro / Külgazdaság Az iráni háború nyomot hagy a júniusi magyar infláción
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 09:11
A megugró olajár és az ennek nyomán növekvő üzemanyagár a magyar gazdaságban is érezteti hatását, ami elsősorban az Irán elleni támadások eredménye. Szerencsére a héten az olaj tőzsdei jegyzése már esett, így remélhetőleg a történéseknek csak korlátozott hatása lesz nálunk.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály aggasztó kijelentéseket tett a gazdaságról
Herman Bernadett | 2025. június 24. 16:05
Az inflációs cél csak 2027-ben érhető el, a jegybank az idén már csupán 0,8 százalékos növekedéssel kalkulál, nagyon nagy geopolitikai kockázatok vannak – mondta Varga Mihály. 
Makro / Külgazdaság Már Varga Mihályék sem hisznek a kormányban
Csabai Károly | 2025. június 24. 15:24
A Magyar Nemzeti Bank csak 0,8 százalékos GDP-növekedést vár az idén, szemben a kormány 2,5 százalékos prognózisával.
Makro / Külgazdaság Túl sok a baj, Varga Mihályék nem kockáztattak
Herman Bernadett | 2025. június 24. 14:00
Maradt a 6,5 százalékos alapkamat, túl sok ugyanis a kockázat az izraeli-iráni konfliktus kapcsán, de a belső folyamatok sem biztatóak, az infláció a jegybank toleranciasávja fölött alakult. 
Makro / Külgazdaság Nagy Márton beváltotta az ígéretét – Budapestnél pattog a labda
Privátbankár.hu | 2025. június 24. 13:26
Jön a fellebbezés, lép a tárca.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG