Kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Júniusban 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács; a kamatfolyosó nem változott.
A monetáris tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében indította el a kamatemelési ciklust
- írták a kamatemelést indokló közleményben.
A testület legutóbb tavaly júliusban változtatott az alapkamaton, akkor 15 bázisponttal csökkentette azt. Előtte júniusban szintén 15 bázisponttal mérsékelték a kamatot, amely 2016. május 25. óta állt 0,90 százalékon.
Az O/N betéti kamatot -0,05 százalékon, valamint az O/N és az 1 hetes fedezett hiteleszközök kamatát 1,85 százalékon változatlanul tartotta a testület. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg, megítélésük szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamat 0,9 százalékos szintjére történő emelése indokolt.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke sajtótájékoztatón azt mondta, hogy
a júniusban elkezdődött kamatemelési ciklus addig folytatódik, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. A havi emelések mértékét illetően a júliusi döntés meghatározó lesz
- közölte.
Szerdán a foglalkoztatottság-munkanélküliség júniusi adatait teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Májusban a munkanélküliek száma 189 ezer volt, az egy évvel korábbinál 26 ezerrel, az áprilisinál 22 ezerrel kevesebb.
A munkanélküliségi ráta egy év alatt 0,6 százalékponttal, 3,9 százalékra csökkent.
A március-májusi időszakban a 15-74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 198 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Májusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 55 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz és 47 ezerrel az előző hónaphoz képest és elérte a 4 millió 607 ezret.
Csütörtökön a lakásépítések, építési engedélyek idei első féléves statisztikáját közli a KSH.
Az idén az első negyedévben 6153 új lakás épült, 28,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve. Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2708 lakást vettek használatba, 128,7 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12 százalékkal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11 százalékkal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.
A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71 százalékra növekedett 2020 azonos időszakához képest. Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30 százaléka családi házban, 67 százaléka többlakásos épületben, 0,5 százaléka lakóparkban épült.
Pénteken a keresetek májusi statisztikája jelenik meg, és a külkereskedelmi forgalom májusi második becslése.
Áprilisban 440 ezer 600 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idén először volt ismét kétszámjegyű az átlagkeresetek emelkedése.
Az első negyedévben 9,4 százalékos növekedést mért a statisztika. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0 százalékkal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseinek köszönhetően 12,7 százalékkal nőttek. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt rendszeres bruttó átlagkereset 400 ezer 100 forintra becsülhető, 9,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A július 9-én kiadott első becslés szerint májusban 97 millió euró volt a külkereskedelmi termékforgalom többlete, az export 9,397 milliárd eurót, az import értéke 9,3 milliárd eurót tett ki.
Májusban az export és az import euróban számított értéke egyaránt 38 százalékkal volt nagyobb, mint a - járvány és a korlátozó intézkedések következtében - rendkívül alacsony, egy évvel korábbi bázis. A termék-külkereskedelmi egyenleg 9,8 millió euróval javult. Áprilishoz képest a kivitel 4,4 százalékkal, a behozatal 1,9 százalékkal csökkent.
