A világsajtó szinte egyöntetű véleménye szerint a magyar hatóságok állatként bánnak a menekültekkel, túl kevés élelmet, vizet és orvosi ellátást biztosítanak nekik, és börtönszerű körülmények között tartják őket. Miközben a magyar hatóságok a kerítésépítéssel vannak elfoglalva, Nyugaton már azon gondolkodnak, mi történik, ha valóban sikerülne lezárni a szerb-magyar határt.
„A határokat le lehet zárni, de ezzel a problémák nem oldódnak meg” – mondta a egy német baloldali frakcióvezető, Gregor Gysi vasárnap, miután a németek bejelentették, hogy ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzést. Kedden pedig életbe lépnek nálunk a büntetőjogi szigorítások a tiltott határátlépéssel kapcsolatban, bár azt senki nem tudja, minek, mert a börtönök enyhén szólva is túlzsúfoltak, a jogszabály lényegében végrehajthatatlan. Lehetővé válik a menekültek visszatoloncolása is Szerbiába.
Magyarország helyett Horvátország és Szlovénia
A változások egyik hatása az lehet, ha a Görögország-Szerbia-Macedónia-Magyarország-Ausztria útvonal helyett Szerbiából Horvátországon és Szlovénián keresztül mennek Ausztriába a menekültek. Egy másik verzió, hogy az egyébként kerítéssel védett török-bolgár határnál gyűlnek fel és lépik át valahogy a határt, mert ha már kerítés, ez sokkal közelebb van, és már az EU-ban lesznek.
A The Guardian szerint sok menekült a görög-török határon is felgyűlhet, és kérheti a görög hatóságoktól a bebocsátást, hogy elkerüljék a veszélyes tengeri átkelést. Októberben-novemberben a viharok miatt ugyanis túl kockázatos lélekvesztőkön átkelni.
Szerbiába lehet toloncolni?
Mások azon tanakodnak, hogy Magyarországot hogyan lehetne elkerülni, ha a kerítés túl veszélyessé válna. Az IOM nemzetközi menekültügyi szervezet szerint a kerítés az embercsempészek karjaiba hajtja a menekülteket, akik például Horvátországon keresztül viszik majd őket. Emlékeztetnek arra, hogy mivel az emberek eddig is átkeltek a magyar kerítésen, egy vasúti sínpárnál eddig hagyták őket átkelni, de készül ott is egy zárható kapu.
A német Stuttgarter Zeitung szerint egy szerb illetékes azt mondta, „nem vagyok benne biztos, hogy készek vagyunk a menekültek visszatoloncolására”. Attól tartanak, a menekültek Szerbiában torlódnak fel, és új befogadó táborok építését tervezik, különös tekintettel a közelgő télre.
Rossz szomszéd, és ez még a legenyhébb kifejezés
A lap szerint Horvátország és Románia egyaránt lázasan átmeneti befogadó táborokat állítanak fel. „Magyarország élesebb irányvonala főleg a szomszédaira gyakorol fokozott nyomást” – írják. A szerb lakosság körében megütközést kelt az egyoldalú kerítésépítés, a menekültekkel kapcsolatos durva bánásmód képei, és a Vajdaság második világháborús magyar megszállására emlékezteti őket – így a stuttgarti lap.
„Rossz szomszéd”, „fasiszta Európa szívében”, „szégyen, Orbán”, „Európa önjelölt védelmezője nyomorúságos módszereivel mindazt veszélyezteti, amit állítólag védelmez” – idézik a Blic című szerb lapot, aki Orbánt hitlerbajuszra emlékeztető tördelési trükkel ábrázolta (lásd a képet). A szerb-magyar kapcsolatok a jelek szerint tehát igen mélyen vannak, mi lesz, ha a szerbek egyszerűen nem veszik át tőlünk a menekülteket?
A szerb elnök emlékeztetett arra, hogy húsz évvel ezelőtt számos szerb is menekülni kényszerült a délszláv háború idején, és hozzátette, „nem emelünk falakat, Szerbia átvállalja a felelősség egy részét”.
Románia sem maradhat ki teljesen
A német Stern szerint Ausztria felkészül arra, hogy ha Magyarország tovább szigorítja a menekültekkel kapcsolatos irányvonalát, akkor megváltozik a menekültek útvonala. Az osztrák belügyminisztérium szóvivőjére, Karl-Heinz Grundböckre hivatkozva azt írják, fennáll a lehetőség, hogy Magyarországot megkerülik majd a menekültek. A jövőben nagyobb számban Szlovénián keresztül érkezhetnek a menekültek Ausztriába.
Az ORF osztrák állami televízió honlapja szerint azonban a román-magyar határ is szóba jöhet, főleg embercsempészek szállíthatnak arrafelé menekülteket, bár arra számítanak, hogy Magyarország ezt a határt is erősen ellenőrizni fogja.
Az ORF már azt is tudni véli, hogy a legtöbb menekült Szerbiából Belgrádon át megy majd Horvátországba, és a Batrovci/Bajakovo határállomáson fog átkelni, Belgrádtól 110 kilométerre nyugatra. Más útvonalak is vannak, Bosznián, Koszovón keresztül, de ezek bonyolultabbnak tűnnek. A cél az osztrák Karintia vagy Stájerország tartományok lesznek.
A szlovén belügyminisztérium különleges munkacsoportja állítólag ma tárgyal a szükséges lépésekről.
|
Vélemény: A menekültek elmennek, a szégyen marad Mi lesz, ha a menekültek végül tényleg elkerülik, kihagyják Magyarországot? Azon kívül, hogy az ország képén örökké szégyenfolt marad az embertelen bánásmód, számíthatunk arra is, hogy az erős németek kitartó nyomására kötelezően bevezetik a menekültek kvóta szerinti elosztását. Így nekünk is hasonlóképp jutnak majd menekültek, mint másoknak, hacsak nem fizetünk súlyos pénzeket azért, hogy ne így legyen. A szerbek sem biztos, hogy átveszik őket, ha ki akarnánk toloncolni, vagy ha igen, könnyen lehet, hogy pár nap múlva újra próbálkoznak a határátlépéssel. A magyar börtönöket állítólag 13 ezer főre tervezték, de mivel az utóbbi mintegy öt évben kiugróan megnőtt a börtönökben tartott rabok száma, több mint 17 ezer fogva tartott van most is. Ha pár száz embert be is tudnak zárni, ezreket már aligha. (Másrészt a jelenlegi menekülttáboraink sem sokkal jobbak egy börtönnél, mégis tele vannak.) Egyetlen nap alatt több ezer menekült is érkezett az utóbbi hetekben, ha valamiért még mindig Magyarország mellett döntenek, a kormányzat ugyanolyan tehetetlen lesz, mint eddig. Az európai menekültpolitika gyökeres átalakítására garantáltan szükség van, az általános megvetés közepette, ami a magyar politikával szemben érezhető, aligha lehet arra számítani, hogy nekünk kedvező módon fog ez megtörténni. A szomszédainkkal való viszonyunk a hidegháború óta nem lehetett ilyen pocsék. Lehet, hogy sokba fog még nekünk az a kerítés kerülni, többet ért volna, ha az év elejétől magyar nyelvű plakátolás és kerítésépítés helyett az emberi bánásmódra készültünk volna fel, EU-s pénzekből, természetesen. |
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
