Augusztus közepén szingapúri kutatók a SARS-CoV-2 vírus új variánsát fedezték fel, amely az eddigieknél enyhébb tüneteket okoz - írja a Reuters egy kutatás alapján. A szakemberek szerint ez az első eset, hogy a vírus mutációja a betegség lefolyását is megváltoztatja, s emiatt a gyógyulási esélyek is jobbak.
A lap szerint a vírus mutációja pozitív is lehet, hiszen enyhébb lefolyású megbetegedéseket eredményezhet. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a D614G enyhébb, de tízszer olyan ragályos, mint az eredeti változat, és lehet, hogy ez ellen nem lesznek hatásosak a jelenleg fejlesztés alatt álló vakcinák és gyógyszerek.
Ha a vírus mutációkat hoz létre, megváltoztathatja az immunvédekezés célpontját, azaz hogy mire alakuljon ki ellenanyag – írja cikkében Szendi Gábor pszichológus.
„Minél változóbb a vírus, annál valószínűbb a már egyszer kihordott koronavírus- betegség után az újrafertőződés kockázata, és nehezebb lesz nyájimmunitást és hatásos vakcinát kialakítani. A változó vírus érvénytelenítheti az eddigi teszteket is, mivel változnak az antitestek, és az ezek mérésére épülő tesztek tévesek lesznek” – hívja fel a figyelmet a reális kockázatra a szakértő.
A fent említett szingapúri kutatók D614G-nek nevezték el a SARS-CoV-2 vírus szóban forgó mutációját, amelyről Paul Tambyah, a szingapúri nemzeti egyetem szenior konzultánsa azt mondja: a jelek szerint a D614G-variáns feltűnése és terjedése egyes országokban – így az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban – egybeesik a halálozási ráták csökkenésével.
Kétségtelen, hogy Magyarországon is tetten érhető ez a tendencia, miszerint míg a fertőzöttek száma a tavaszi csúcsokat is megdönti (tegnap minden eddiginél több, 292 esetet regisztráltak), addig a napi halálozási arány sokszor a nullára limitálódik. Az olasz orvosok is azt vették észre, hogy a páciensek szervezetében sokkal kevesebb vírust találnak, mint a járvány márciusi-áprilisi tetőzése idején. Úgy tűnik, hogy a D614G kiszorítja az eredeti halálosabb változatot, amely elsősorban Kínában, illetve Ázsia több más országában terjedt.
A vírusokra egyébként jellemző, hogy a mutálódás során veszítenek az erejükből – írja a brit Daily Mail. Érdekükben áll ugyanis, hogy minél több embert fertőzzenek meg, de ne öljék meg őket, hiszen a vírusnak szüksége van a gazdatestre. A tudósok felfedezték, hogy a D614G variánsnak négyszer-ötször annyi fehérjetüskéje van, mint az eredetinek, és ezek erősebbek is. A koronavírus a tüskék segítségével főleg az alsó légutak nyálkahártyájának sejtjein tapad meg, részben az angiotenzin-konvertáló enzim 2 (ACE 2) receptor segítségével. Ez teszi lehetővé, hogy a kórokozó behatoljon a sejtekbe és megfertőzze azokat.
A napokban már az is megtörtént, hogy koronavírusból kigyógyult betegek kapták el ismételten a fertőzést – írja a g7. Az első ilyen esetet Hongkongban dokumentálták, majd nem sokkal később Hollandiából és Belgiumból is beszámoltak újrafertőződött betegekről, augusztus 26-án pedig már két magyar koronavírusból felgyógyult személy tesztje lett ismét pozitív, akikről azt lehet tudni, hogy a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban készültek az első fertőzésük utáni rehabilitációra.
Immunológusok szerint nem meglepő az újrafertőződés ténye, sőt, nincs ok pánikra sem emiatt.
Ugyanis kevés vírus vagy baktérium vált ki olyan immunválaszt, amely teljesen meggátolná az újrafertőződést. A fertőzés legyőzése után az adott kórokozó elleni harcra specializálódott immunsejtek száma általában fokozatosan csökken, átlagosan nagyjából négy hónap alatt nullára.
Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvos tegnap az ATV Heti Napló című műsorában úgy fogalmazott: igaz, még csak hipotézis, mert eddig nem volt életszerű, hogy vizsgálják, de minden valószínűség szerint a vírusok úgy viselkednek, hogy nem csak egyszer kapjuk el életünkben. S ha jobban belegondolunk, az influenzát is többször elkaptuk már jópáran.
A koronás újrafertőződések sokakban azért váltanak ki riadalmat, mert megkérdőjelezhetik, hogy mennyire bízhatunk a vakcinafejlesztésekben. A szakemberek megosztottak ezzel kapcsolatban, hiszen míg egyesek a vírus mutálódása miatt kiszámíthatatlannak ítélik meg a vakcina- és gyógyszerfejlesztést, addig mások nem aggódnak. Utóbbiak azt mondják, hogy a vírusok gyakori mutációi miatt elképzelhető ugyan, hogy többfélére lesz szükség, de az újrafertőződések nem kérdőjelezik meg, hogy oltások révén elérhető a nyájimmunitás. Ha egyszerre védett a népesség kellően nagy része (számítások szerint legalább 70 százaléka), akkor a vírus nem tud terjedni, és eltűnik, vagy olyan szintre szorul vissza, amellyel a társadalom nagyobb megrázkódtatások nélkül együtt tud élni.
Monetenegró és Albánia is. 
