|
| Nagy Márton a Privátbankár.hu konferenciáján |
Nagy Márton az MTI-nek adott interjúban elmondta: a hitelminősítők módszertana és a döntéseket követő indoklások az elmúlt évek alatt sokkal átláthatóbbá váltak, ami lehetővé teszi annak pontos feltérképezését, hogy milyen tényezők mozgatják Magyarország hitelminősítését.
| Az S&P augusztus 17-re, a Fitch augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát. |
A jegybank szakértői stábja e módszertanok segítségével folyamatosan elemzi a magyar minősítéssel kapcsolatos kilátásokat. Ez alapján az MNB alelnöke úgy látja, hogy a magyar gazdaság fundamentumai már sokkal inkább hasonlítanak a jelenleginél eggyel jobb, BBB osztályzattal rendelkező országokéra, azaz Magyarország az újabb felminősítés kapujához érkezett.
Javítottunk a mutatókon
A jegybank alelnök kiemelte, hogy az ország külső sérülékenységének mérséklődése és a növekedési kép javulása már az elmúlt évek pozitív döntéseiben is meghatározó szereppel bírtak. A Fitch esetében kiemelendő, hogy két kulcsfontosságú mutató, a nettó külső adósság, valamint a reál GDP-növekedési ütem már lényegében a hasonló vagy eggyel jobb besorolással rendelkező országok átlagát közelíti. A két tényezőben bekövetkezett javulás már külön-külön önmagában lehetővé teheti a felminősítést - tette hozzá Nagy Márton.
Magyarország nettó külső adóssága az évtized eleji 70 százalék körüli GDP-arányos rekordszintekről mára töredékére, 10 százalék közeli szintre csökkent, és a kedvező tendenciák folytatódásával 2020-ra várhatóan eltűnik. Emellett az ország átlagos GDP növekedése az elmúlt 5 évben fokozatosan emelkedett, a következő években pedig stabilan, 3-4 százalék körül szinten marad, amit szintén pozitívan értékelhet a hitelminősítő.
|
| Magyarország hitelminősítése (Forrás: MNB) |
Az S&P-vel kapcsolatban az MNB alelnöke elmondta, hogy itt a bankrendszer értékelése jelenti a szűk keresztmetszet a felminősítés szempontjából. Utóbbi intézet a nem teljesítő hitelállomány csökkenését, a hitelezési folyamatok fenntartható javulását, valamint a bankszektor külső forrásokra való ráutaltságának mérséklődését tartja kiemelt fontosságúnak.
Az S&P az elmúlt két értékelésében már elismerősen nyilatkozott ezen a téren, és a szakértői számítások szerint az elmúlt egy évben bekövetkezett újabb kedvező változások bizakodásra adhatnak okot. A háztartási 90 napon túl nem teljesítő hitelek aránya 2014-ben még 20 százalék felett volt, míg 2018 első negyedévére 6,1 százalékra csökkent. A vállalati hiteleknél szintén markáns a csökkenés, hiszen 17 százalékról 3 százalék közelébe mérséklődött az arány, és mindkét csoportban további mérséklődésre lehet számítani a következő években.
Jobbnak látják a helyzetet a befektetők
Nagy Márton azt is elmondta, hogy a piaci szereplők is folyamatosan értékelik az országot, és a magyar államadósság hitelkockázatának piaci mérőszámai, például a CDS-felárak azt mutatják, hogy a befektetők már inkább magasabb kategóriába sorolják Magyarországot. A pénzügyi válság során 600 bázispont fölé emelkedő 5 éves CDS-felár mára töredékére, 85 bázispontra csökkent. A közelmúltban bejelentett új külföldi beruházások szintén az országgal szembeni erős bizalmat jelzik. Egy kedvező döntés megerősítené azt az üzenetet a befektetők felé, hogy a feltörekvő piacokon megfigyelhető turbulens időszak közepette változatlanul jó irányba halad az ország gazdaságpolitikája.
Az MNB alelnöke arra is emlékeztetett, hogy mind a Fitch, mind pedig az S&P már majdnem 1 éve pozitív kilátást rendel a jelenlegi BBB- besorolás mellé. Miután a historikus tapasztalatok azt mutatják, hogy átlagosan 1 évnek kell eltelnie a pozitív kilátás megítélése és az azt követő felminősítést között, ez tovább erősíti a kedvező augusztusi döntésekre vonatkozó várakozást.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
