Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, az Európai Bizottság többek között azt tervezi, hogy eltörli az izraeli importárukra vonatkozó vámkedvezményt a zsidó állam gázai és ciszjordániai politikája miatt. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője egy interjúban megerősítette, hogy Brüsszel fel kívánja függeszteni az Izrael-EU Társulási Megállapodásban szereplő kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseket.
Mint Kallas emlékeztetett, 2024-ben az Izrael és az EU közötti kereskedelem 42,6 milliárd eurót tett ki, és ennek 37 százaléka élvezett eddig „kedvezményes elbánást” (ezzel a vámkedvezményre utalt).
Szerdán ezt a Bizottság sajtótájékoztatón is megerősítette.
Az Izraellel szembeni kereskedelmi korlátozás megfelelő és arányos válasz a gázai válságra
– jelentette ki Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos, miután ismertette a javasolt intézkedések gyakorlati következményeit.
Mit jelent pontosan a korlátozás?
Šefčovič szavaiból kiderült: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Izraelből az EU-ba irányuló import elveszíti a kedvezményes hozzáférést az uniós piachoz, és ezekre az árukra ugyanazok a vámok vonatkoznak majd, mint bármely más olyan harmadik ország termékeire, amellyel az EU-nak nincs szabadkereskedelmi megállapodása.
A kereskedelmi biztos is elmondta, hogy az árukereskedelem teljes értéke 2024-ben 42,6 milliárd eurót tett ki, így az EU Izrael legfontosabb kereskedelmi partnere.
Hozzátette: a tagállamok minősített többséggel döntenek majd az intézkedésről.
Az Európai Bizottság nemcsak az Európai Unió és Izrael közötti társulási megállapodás egyes kereskedelmi vonatkozású rendelkezéseinek felfüggesztését javasolja, hanem szankciókat kezdeményez a Hamász iszlamista terrorszervezet több tagja, szélsőséges nézeteket valló izraeli miniszterek és erőszakos zsidó telepesek ellen is.
Miért döntöttek így?
Az uniós végrehajtó testület megállapította, hogy az izraeli kormány által hozott intézkedések az emberi jogok és a demokratikus elvek tiszteletben tartásának alapvető megsértését jelentik. Ez feljogosítja az Európai Uniót a megállapodás egyoldalú felfüggesztésére.
Az uniós biztos közölte azt is, hogy a megállapodás megszegése egyebek mellett a humanitárius helyzet gyors romlásának előidézését jelenti Gázában, ami Izrael katonai beavatkozásának, a humanitárius segélyek izraeli blokádjának, a katonai műveletek fokozásának eredménye.
A megállapodás megszegésének számít továbbá, hogy az izraeli hatóságok újabb zsidó telepek építését engedélyezték Ciszjordániában, ami aláássa a kétállami megoldás – Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának – lehetőségét, emelte ki Sefcovic.
A sajtóértekezleten Dubravka Suica, az EU mediterrán térségért felelős biztosa közölte, az Európai Bizottság benyújtotta az Európai Unió Tanácsának a javaslatot, melyek a felsoroltak mellett Izraelnek nyújtott kétoldalú uniós támogatások felfüggesztését is magában foglalják. Mint megjegyezte: a civil társadalmi szereplők és a Jad Vasem holokausztemlékhelynek nyújtott támogatás kivételével.
A pénzügyi támogatások felfüggesztése a 2025 és 2027 közötti éves pénzügyi juttatásokat, valamint az Izraellel folytatott intézményi együttműködési projekteket és az EU és Izrael közötti regionális együttműködés keretében finanszírozott kezdeményezéseket érinti – részletezte.
Kaja Kallas újságírói kérdésre válaszolva közölte, intézkedéseit az Európai Unió nem az izraeli nép megbüntetésére hozza, hanem azért, hogy nyomást gyakoroljon az izraeli kormányra Gázával kapocslatos politikájának megváltoztatására. Illetve azért, hogy az emberi szenvedésnek véget vessen a palesztinok lakta övezetben – tette hozzá az uniós főképviselő.
Szijjártó Péter nagy bejelentést tett. 
