Februárban 0,3 százalékkal volt magasabb a teljes kosárra számolt fogyasztói árindex, mint egy évvel korábban. A márciusra szóló londoni prognózisok konszenzusos átlaga 0,1 százalékos éves inflációt valószínűsít.
A Goldman Sachs elemzői azonban a konszenzustól is elmaradó, éppen nulla százalékos tizenkét havi inflációt jósoltak a pénteki adatismertetés előtt. A ház szerint a magyarországi inflációt lassító fő tényezők között vannak az alacsony üzemanyag- és energiaárak, valamint a kosár élelmiszer-összetevőjének lassuló inflációja.
A Goldman Sachs szerint az infláció éves stagnálását valószínűsítő előrejelzés mellett szól az alacsony külföldi infláció is, valamint az, hogy a forint februárban és március jelentős részében is viszonylag erős volt. A GS londoni közgazdászai szerint a nyersanyag- és energiaköltségek csökkenése késlelteti a növekvő bérkiáramlás hatásának inflációs átszűrődését.
A cég szerint a magyarországi infláció a következő hónapokban valószínűleg még alacsonyabb lesz, vagyis várhatóan a negatív tartományba kerül, és júniusban érheti el mélypontját. Utána viszont a belépő bázishatások miatt jó eséllyel ismét gyorsulni kezd, és decemberre elérheti az 1,6 százalékot.
A ház várakozása szerint 2017 első felében már a 2,5-3,00 százalékos sávban lehetnek az éves inflációs ütemek.
A jegybank tartani fogja az irányt?
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint már a múlt hónapban negatív, mínusz 0,1 százalék lehetett a tizenkét havi infláció.
A ház szerint ebben a környezetben az valószínűsíthető, hogy az MNB monetáris tanácsa által márciusban bejelentett 0,15 százalékpontos kamatcsökkentéssel legalább négy-öt hónapig tartó enyhítési ciklus kezdődött.
A JP Morgan elemzői ennek alapján 0,50 százalékos, vagy ennél is alacsonyabb MNB-alapkamatig tartó kamatcsökkentési sorozatot várnak, és azzal számolnak, hogy az új enyhítési ciklus 0,10-0,15 százalékpontos lépésekkel augusztusig folytatódik. A JP Morgan jelenlegi előrejelzése az, hogy 2016 végére is csak 1,6 százalékra gyorsul vissza a tizenkét havi infláció Magyarországon.
Az elemzők sem értenek egyet
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői májusra valószínűsítik az első negatív inflációs adatot, viszont azzal is számolnak, hogy a tizenkét havi infláció egészen szeptemberig mínuszban marad.
A maginfláció továbbra is figyelemreméltó mértékben stabil, az ingatlanárak pedig 18 hónapja meglehetősen gyorsan emelkednek, és e két tényező a Morgan Stanley londoni elemzői szerint arra vall, hogy a teljes kosárra számolt infláció messze nem jelzi teljes egészében a magyar gazdaságban érvényesülő tényleges inflációs nyomást.
A ház véleménye szerint ugyanakkor ezzel együtt is a teljes kosárra számolt infláció, valamint az Európai Központi Bank (EKB) enyhítési alapállása fogja rövid távon meghatározni az MNB reagálását, és ez további monetáris enyhítéshez vezet.
A Commerzbank londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői azt sem zárják ki, hogy a jelenlegi magyarországi inflációs és külső monetáris környezetben az MNB zéróra csökkenti alapkamatát, de ennek feltételei között lenne a ház szerint az, hogy az EKB további enyhítési lépéseket tegyen, és az, hogy a környező gazdaságok, például Csehország jegybankja negatív alapkamatot érjen el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 747,67 pontos, 0,88 százalékos csökkenéssel 84 192,98 ponton zárt szerdán. 
