A tavaszi előrejelzésünkben arra számítottunk, hogy gyors V-alakú kilábaláson mehet keresztül a világ és azon belül Magyarország is a koronavírus-járvány első hulláma után. Ehhez képest a járvány második hullámának megjelenése, illetve az a tény, hogy ez a hullám sokkal komolyabb egészségügyi-gazdasági hatásokkal jár, új helyzetet teremtett - mondta a Portfolionak adott interjúban Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.
Szerinte a történelem első olyan válságát éljük, ami alapvetően a szolgáltató szektort érinti nagyon súlyosan. Egyes ágazatok teljesen leálltak. Ez okozta a mi prognózisaink lefelé módosítását is. Kifejtette: legnagyobb kérdés, hogy mikor sikerülhet elérni a szükséges átoltottságot. Arra számít, hogy az első félévben még nem zökken vissza a normális kerékvágásba az élet, aztán a második félévben jöhet egy gyors felpattanás.
Arról is beszélt Virág Barnabás, hogy Magyarország nem kíván részt venni devizaháborúban.
A célunk változatlan: az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében a kamatpolitikánkban továbbra is biztonságos távolságot kívánunk fenntartani a nullaközeli tartománytól
- fogalmazott az interjúban az MNB alelnöke. Szerinte a kilábalás során el kell kerülni azt, hogy csak a kereslet növekedjen, azzal a kínálatnak is lépést kell tartani. Ehhez pedig beruházásokra lesz szükség, a meglévő szabad kapacitásokat a munkaerőpiacon minél gyorsabban ismét a teljes foglalkoztatás irányába mozdítani.
Kérdésre válaszolva elmondta: a teljes foglalkoztatás újbóli elérése felgyorsítható. Adócsökkentésekkel és kedvezményekkel kell szerinte ösztönözni a munkaerőpiac helyreállítását. Emellett fel kell készülni arra, hogy a hiteltörlesztési moratórium kifutása után nem mindenki fogja majd tudni újra törleszteni a tartozásait. El kell kerülni Virág Barnabás szerint, hogy emiatt rendszerszintű probléma alakuljon ki. Itt az eszközkezelők újragondolása és egy új eszközkezelő elindítása segíthet majd a válság után - olvasható a Portfolionak adott interjúban.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
