• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette hétfőn a parlament elé azt a javaslatot, hogy Ivan Bakanovot menesszék az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éléről. Zelenszkij vasárnap este adott ki rendeletet, amelyben felfüggesztette hivatalából Bakanovot és Irina Venegyiktova főügyészt. Hétfőn Andrij Szmirnov, az elnöki iroda helyettes vezetője egy tévéműsorban pontosította, hogy Zelenszkij még nem menesztette sem Bakanovot, sem Venegyiktovát, hanem ideiglenesen függesztette fel őket hivatalukból a munkájuk vizsgálatának idejére. Zelenszkij már júniusban fontolgatta az SZBU főnökének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ.

• Az Egyesült Államok a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök belső köreiben a közelmúltban bekövetkezett változások ellenére továbbra is hírszerzési információkkal látja el Ukrajnát - közölte az amerikai külügyminisztérium. Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta: "Nem személyeket, hanem intézményeket támogatunk. Ukrán kollégáinkkal hírszerzési kapcsolatunk van ... Ezt továbbra is folytatjuk".

• Az ukrán vezérkar hétfő esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák visszavonulásra kényszerítették az orosz erőket Szlovjanszk és Avgyijivka irányban, valamint visszaverték a támadásukat Bahmut irányában.
• Olekszandr Kovalenko katonai szakértő kifejtette: egyelőre nem stabilizálódott a frontvonal a Donyec-medencében a vezérkarnak az orosz csapatok támadásainak visszaveréséről szóló rendszeres jelentései ellenére. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a Donyec-medencében az orosz csapatok továbbra is létszámfölényben vannak az ukrán fegyveres erőkkel szemben. "Előrehaladásukat azonban befolyásolják az ukrán erők sikeres csapásai raktáraikra és parancsnoki állásaikra. Mindazonáltal az ellenségnek van még némi ereje az előretöréshez" - állapította meg Kovalenko. "Például engem nagyon aggaszt a sziverszki irány, van rá esély, hogy éppen ebbe az irányba fokozzák az előrenyomulást" - tette hozzá. Előrejelzése szerint a közeljövőben az oroszok szinte a teljes frontvonal mentén átmennek védekezésbe. Szerinte ahol a védelmük meggyengül, az ukrán fegyveres erők ellentámadásba lendülnek, az orosz pedig visszavonulnak.

• Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozta, hogy az orosz parancsnokság egy része 1969-ben kiadott topográfiai térképet használt a háború februári kezdetekor. Ez azokból a dokumentumokból derült ki, amelyeket Harkiv megye orosz megszállás alá került részeiben koboztak el. Az oroszok által használt térképeken például hiányzott Harkiv városának egyik lakónegyede, amely csak a hetvenes években épült fel, és két víztározó is a régióban. Az ukrán-orosz államhatárt pedig golyóstollal rajzolták rá a térképre, hiszen 1969-ben még nem létezett, akkor még Ukrajna és Oroszország a Szovjetunió része volt.

• Románián 2,7 millió tonna ukrán gabona haladt át az elmúlt időszakban, ami a Kijev által exportált mennyiségnek a felét jelenti - jelentette ki Bogdan Aurescu román külügyminiszter hétfőn az európai uniós külügyi tanácsülésen Brüsszelben. Bogdan Aurescu leszögezte: valamennyi EU-tagállam stratégiai fontosságú érdeke Ukrajna támogatása, hiszen ha Kijev kudarcot vall, akkor sérül és veszélybe kerül Románia, valamint egész Európa és az euroatlanti térség biztonsága.

• Moszkva feltételei teljesen mások lesznek, ha újraindulnak az orosz-ukrán tárgyalások - jelentette ki Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó újságíróknak hétfőn. Emlékeztett rá, hogy a kétoldalú tárgyalásokat - a bucsai incidenst követően - függesztették fel, miután március végén a küldöttek "elvi megállapodásra" jutottak az isztambuli tárgyalásokon. Mint mondta, ezután pedig az ukrán delegáció "nem tartott és nem is tart fenn semmilyen kapcsolatot" Oroszországgal. "Tehát, ha most újraindulnak a tárgyalások, a feltételek már teljesen mások lesznek. Egyelőre azonban nem látszik érdeklődés sem Kijev, sem a nyugati államok részéről" - hangoztatta Usakov. Az orosz és az ukrán delegáció legutóbb március végén találkozott Isztambulban, majd a megbeszélések online formában folytatódtak. Májusban Moszkva közölte, hogy Kijev befagyasztotta a tárgyalásokat, és úgy döntött, hogy visszalép az isztambuli megállapodásoktól. Vlagyimir Putyin elnök szerint amíg Ukrajna kétoldalú csúcstalálkozón akarta rendezni a Krím és Donyec-medence sorsát, addig Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a kérdést már a békemegállapodás kidolgozásának szakaszában rendezzék. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a tárgyalások folytatásának feltételeként nevezte meg az elveszített területek visszaszolgáltatását és az ország szuverenitásának teljes helyreállítását keleten és délen. Az orosz diplomáciai tárca szerint ezzel szemben Ukrajnának el kellene ismernie "a fennálló területi realitásokat, beleértve a Krím, valamint a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság jelenlegi státuszát".

(via The Guardian, MTI)