Munkaalapú társadalom: alacsony bérek, magas adók? - A hét videója

Az elmúlt években a hazai bérstatisztikák másról sem szóltak, mint a lendületes ütemű emelkedésről, amit gyakran bérrobbanásként is emleget a sajtó, a kormány pedig a folyamatos és töretlen növekedést emeli ki a változás mértéke mellett. Idáig szép és idilli kép rajzolódik ki, azonban minden teljesen más megvilágításba kerül, ha megnézzük, ez mire volt elég a nemzetközi statisztikákban.

A válasz rövid és tömör is lehet: semmire. No, nem azért, mert más uniós tagállamok rendre a magyarnál nagyobb ütemű bérnövekedést regisztrálnának, sokkal inkább a hazai fizetőeszköz erőssége, pontosabban annak gyengesége és leértékelődése miatt. Nem elég, hogy a magyar átlagos nettó bér a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban, de most először olyan mértékű volt a forint euróval szembeni gyengülése, hogy mínusz irányba mozdította el az euróban vett változás mértékét. Igaz, ez egy bizonyos körnek, egy bizonyos szempontból előnyös lehet.

A kellemetlen hírek sora azonban ezzel távolról sem ér még véget. Kifejezetten az Orbán-kormány szakpolitikáját és intézkedéseinek eredményeit látszólag megsemmisítő változásról is árulkodik a legfrissebb statisztika. Erre kolléganőnk szintén kitér a Hét videója rovatunkban.

Ám, mint jeleztük, a kellemetlen hírek sora nem ért véget, az adóék alapján sincs mire büszkének lennie Magyarországnak. Előkelő helyezésünk nem ad okot örömre, főleg úgy nem, hogy a kormány dedikáltan inkább a fogyasztást terheli adókkal, mint a munkabért. Elvégre munkaalapú társadalom építése mellett kötelezte el magát a kabinet még évekkel ezelőtt.

Ennek az egész rossz ízű tortának a tetején a hab pedig az, hogy a magyar modell, a magyar munkaalapú társadalom az uniós szinten az egyik legalacsonyabb átlagos nettó bérből és kirívó adóztatásból tevődik össze. A helyzeten azonban könnyen lehetne javítani, még úgy is, hogy a jelenlegi állapot és kép nemzetközi színtéren változatlan maradjon. Igaz, ez nagyban függ a költségvetési mozgástértől is. Ez viszont nem biztos, hogy annyira fogós kérdés, mint elsőre tűnik, hiszen tízmilliárdok jutnak kékplakátokra, kormánypropagandára, vagy motorsport-arénára. Egyebek mellett erről is beszél kolléganőnk, Székely Sarolta a Hét videójában.