Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint a nemzetközi viszonylatban magas, mintegy 1,8 millió fős inaktív réteg mozgósítása lehet az egyik potenciális megoldás a Magyarországon is egyre komolyabb kihívást jelentő munkaerőhiány kezelésére.
Kisgyerekes szülők, fiatalok, idősek
A Magyar Időknek nyilatkozó szakember úgy látja, a következő időszakban azokat a rétegeket kell megszólítani, ahol alacsonyabbak a foglalkoztatási adatok: ide tartoznak a 25 év alattiak, az 55-64 éves korcsoport, valamint a kisgyermeket nevelő szülők. Az inaktívak bevonásakor elsősorban azokat a rugalmas megoldásokat kell megcélozni, amelyekkel azokat is munkába lehet állítani, akik valamilyen okból - akár átmenetileg - nem tudnak heti 40 órában dolgozni.
Rugalmas foglalkoztatás
Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy rengetegen vannak olyan kisgyermekes szülők, akik gyermekük nevelése mellett - rugalmas foglalkoztatási megoldásokkal - visszatérnének dolgozni. Ma már több mint 42 ezren élnek a gyed extra azon lehetőségével, hogy a gyermek féléves korától munkát vállalhatnak az ellátás folyósítása mellett, tehát legálisan.
Uniós átlagban is rendkívül alacsony a részmunkaidősök száma a hazai munkaerőpiacon: mindössze 178 ezren dolgoznak heti 36 órát nem meghaladó időben, arányaiban Bulgária után nálunk van a legkevesebb részmunkaidős az unióban. A szakértő szerint a béremelések, valamint a vállalkozók fejlesztései is enyhíthetik a munkaerőhiányt, ugyanakkor a rugalmas foglakoztatási formák elterjedése is vonzóvá teheti az inaktívak számára a munkaerőpiacot.
Az acéliparban történik mindez.
