Az uniós tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei keddi brüsszeli tanácskozásukon jóváhagyták az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási normák felülvizsgálatáról szóló rendeletet, amelynek értelmében 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók és kisteherautók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.
Az elfogadott rendelet szerint a 2030-ra kitűzött, köztes kibocsátáscsökkentési célérték az új személygépkocsiknál 55, a kisteherautóknál 50 százalék – ez a korábbi tervnél nagyobb mértékben kötelezi a flottájuk kibocsátásának csökkentésére a gyártókat.
A rendelet tartalmaz egy záradékot, amely arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy 2026-ban értékelje a 2035-re kitűzött kibocsátásmentességi célok elérése felé tett előrelépést, és amennyiben az szükséges vizsgálja felül az elérendő célértékeket. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a technológiai fejlődést, többek között a hibrid technológiák esetében, valamint a társadalmilag méltányos zöld átállás fontosságát.
Az Európai Bizottság 2021 júniusában terjesztett elő a "Fit for 55" csomag részeként jogalkotási javaslatot az új személygépkocsikra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási teljesítménynormák felülvizsgálatára. A javaslat célja, hogy hozzájáruljon az EU 2030-ig és 2050-ig szóló éghajlati célkitűzéseihez, előnyöket biztosítson a polgárok számára, és ösztönözze az innovációt a kibocsátásmentes technológiák terén.
Az uniós tagállamok energiaügyi miniszterei kedden megállapodtak abban is, hogy 12 hónappal meghosszabbítják a gázfelhasználásuk 15 százalékos csökkentésére vonatkozó önkéntes célkitűzést.
Eddig szólt az MTI a megállapodásról szóló híradásokat feldolgozó híre. Csakhogy korábban kiderült, a megállapodás feltétele egy a háttérben, elsősorban német nyomásra megkötött alku volt, amely kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy a következő hónapokban dolgozzon ki egy olyan szabályozást, amely bizonyos feltételekkel lehetővé teszi majd e-üzemanyagokkal működő belső égésű motorokkal szerelt autók 2035 utáni értékesítését is. Ezek kipufogógázaikat tekintve semmiképp sem lehetnek nulla szén-dioxid-kibocsátású járművek, ám ha előállításuk során nem keletkezik plusz kibocsátás, akkor papíron akár minősülhetnek nullemissziós járműveknek is.
A Berlin és a Bizottság közötti megállapodást azonban még más, eredetileg a szabályozást e kiskapu nélkül támogató uniós intézményeknek is el kell majd fogadnia. Ha ez megtörténik, akkor nyílik egy később még pontosított méretű kiskapu a sokak által túlzottan szigorúnak minősített szabályozáson, és lehet majd kapni belső égésű motorral hajtott személyautókat az Unióban 2035 után is. A különalku hátterét, lehetséges következményeit, valamint azt, mit jelenthet ez a magyar kormány és a magyar gazdaság számára, laptársunk az Mfor dolgozta fel elemzésében.
(via MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
