Az új szabályozás alapján a külföldről beutazóknak, köztük a brit állampolgároknak is úgynevezett elérhetőségi helyszínazonosító - contact locator - kérdőívet kell kitölteniük, amelyben bejelentik, hogy hol töltik az elkülönítés 14 napját és ott milyen módon lehet felvenni velük a kapcsolatot. A brit kormány online felületén elérhető kérdőívet még az utazás előtt ki kell tölteni, és a beutazóknak vagy nyomtatott formában, vagy telefonjukban, elektronikusan tárolt formában, a határrendészeti hatóságok kérésére fel kell mutatniuk a kitöltést igazoló bizonylatot.
Bírság jár a szabályszegőknek
A kérdőív kitöltésének elmulasztása esetén a beutazók Angliában 100 font (38 500 forint) helyszíni bírsággal sújthatók. Arra, aki nem tartja magát a karanténelőíráshoz, a hatóságok Angliában ezer font (385 ezer forint) pénzbüntetést szabhatnak ki. Skóciában ez a két büntetési tétel 60, illetve 480 font, Walesben és Észak-Írországban még nem határozták meg a büntetési összegeket. Minősített esetben büntetőeljárás is indítható, és a szabálysértő külföldi állampolgárokat ki lehet toloncolni Nagy-Britanniából.
Ha a beutazó nem tud megfelelő nagy-britanniai lakhelyet megjelölni, a brit kormány gondoskodik elszállásolásáról a karantén 14 napjára, de a szállásdíjat ebben az esetben a beutazónak kell fizetnie.
Két hétig se munka, se iskola, se buszozás
Az érintettek a karantén két hete alatt munkába, iskolába nem járhatnak, tömegközlekedési eszközökkel vagy taxival nem utazhatnak. Élelmiszerek és egyéb alapvető cikkek vásárlása céljából az elkülönítésben lévők akkor hagyhatják el lakóhelyüket, ha nincs olyan ismerősük vagy hozzátartozójuk, akik ezek beszerzéséről gondoskodni tudnak számukra.
Mentességet jelent a lakhelyelhagyási tilalom alól, ha az érintettnek sürgős orvosi ellátásra van szüksége, ha közeli hozzátartozója temetésén kíván jelen lenni, ha valamilyen jogi eljárásban kell részt vennie, vagy ha veszélyhelyzet miatt kell távoznia tartózkodási helyéről.
Kire nem vonatkozik a szabályozás?
A karanténrendelkezés alól mentesülnek a teherfuvarozásban dolgozók, a külföldről érkező repülőgépek és vonatok személyzetének tagjai, a külföldről érkező orvosok és szakképzett egészségügyi munkavállalók, a diplomaták, nemzetközi szervezetek hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába érkező képviselői, valamint azok a mezőgazdasági idénymunkások, akiknek szerződéses munkavégzési megbízásuk van, bár a munkáltatójuk által nyújtott lakóhelyükön a munkavégzés után nekik is elkülönülten kell tartózkodniuk. Nem vonatkozik a karanténintézkedés azokra a tranzitutasokra sem, akik brit repülőtereken más járatokra szállnak át, de nem lépik át az útlevélellenőrző pontokat.
A brit turisztikai és szállodaágazat várhatóan már hétfőn bejelenti, hogy jogi eljárást indít a kormány karanténintézkedése ellen, elsősorban azzal az érvvel, hogy az előírás aránytalan és diszkriminatív. A kezdeményezéshez több mint 500 nagy utazásszervező vállalat és szálloda csatlakozott. E cégek együttes forgalma meghaladja az évi 10 milliárd fontot.
A brit piacon tevékenykedő három legnagyobb légitársaság, a British Airways, az easyjet és a Ryanair ugyancsak bíróságon kívánja megtámadni a karanténintézkedést, és lehetséges, hogy a két jogi eljárást a kezdeményezők egybevonják. A vállalatok jogi képviselőinek érvelése szerint a külföldről beutazókra az intézkedés sokkal szigorúbb kötelezettségeket ró, mint amilyeneket a jelenlegi szabályozások alapján a már Nagy-Britanniában tartózkodóknak be kell tartaniuk.
Csak az bukik le, aki névnek Miki egeret ír be?
A tervezett jogi eljárás indokai között szerepel az is, hogy a nyilatkozatokból következtethetően a brit kormány állításával ellentétben a kabinet saját tudományos tanácsadói sem támogatják a karanténintézkedést. A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap hétfői kiadásához kiszivárgott egy belső leirat, amely szerint a karantént kezdeményező belügyminisztérium illetékesei is ellenőrizhetetlennek tartják a karanténszabályok betartását. A laphoz eljutott minisztériumi dokumentum szerint a határrendészeti hatóságok semmiféle módon nem tudják megállapítani még azt sem, hogy a külföldről érkező utasok valós adatokat közölnek-e.
Így az adatszolgáltatási és a karanténelőírások megszegőit valójában csak akkor tudják megbírságolni, ha a beutazók teljesen egyértelműen hamis adatokat adnak meg magukról, például ha a névhez azt írják be, hogy Miki egér, a lakhely rubrikájába pedig azt, hogy Buckingham-palota - áll a Telegraph által látott belügyminisztériumi leiratban.
18 évesen öngyilkosságot követett el Oleksandr Jakuscsenko, egy ukrán tinédzser, akit a háború során Oroszországba deportáltak, és nevelőcsaládhoz került. 
