Sir Keir Starmer - aki a Labour vezetői tisztségének betöltőjeként a párt miniszterelnök-jelöltje is - a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában nem adott egyöntetű választ arra a kérdésre, hogy hibának tartja-e Nagy-Britannia kilépését az EU-ból (Brexit).
Úgy fogalmazott: ő a bennmaradásért kampányolt a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás előtt, és a referendumon is a bennmaradásra voksolt, de az ország meghozta döntését, Nagy-Britannia azóta ki is lépett az Európai Unióból, és "erre a helyzetre kell működőképes megoldást találni" - írja az MTI.
A hat és fél évvel ezelőtti referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.
A konzervatív párti brit kormány az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kiléptette az országot, mivel nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-munkavállalók szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek ezekhez az integrációs szerveződésekhez elválaszthatatlanul kötődnek.
Keir Starmer a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: Nagy-Britannia számára nincs visszaút az Európai Unióba, sem az EU egységes piacára, de mindenképpen szorosabbra kell vonni a kereskedelmi kapcsolatokat az unióval, mivel a konzervatív kormány által erről kötött kilépési megállapodás "nem nagyon jó".
Arra a kérdésre, hogy a kereskedelmi kapcsolatok javításának nem az lenne-e az egyetlen járható útja, ha Nagy-Britannia visszalépne az EU egységes piacára, a Munkáspárt vezetője határozott nemmel válaszolt. Kijelentette: folyamatos kapcsolatban áll az uniós vezetőkkel, és ők sem mondják neki azt, hogy nincs esély a szorosabb kereskedelmi kapcsolatokra, ha Nagy-Britannia nem tagja a belső piacnak.
Starmer - akinek pártja a felmérések szerint hosszabb ideje folyamatosan 20 százalékpont körüli támogatottsági előnyben jár a konzervatívok előtt - közölte: nem fogadja el azokat az elemzéseket, amelyek szerint Nagy-Britannia mindig is szegényebb ország lesz az EU-n kívül, mint amilyen uniós tagként lenne, mert ez elkerülhető, ha sikerül a jelenleginél jobb egyezséget elérni az Európai Unióval.
Hozzátette: a brit gazdaság 13 éve nem produkál jelentősebb ütemű növekedést, vagyis a konzervatív párti kormány már a Brexit előtt sem tudta kezelni a gazdaságot.
Az egyik tekintélyes londoni gazdaságelemző műhely, a Resolution Foundation legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a brit gazdaság termelékenységét az EU-hoz fűződő kereskedelmi kapcsolatok feltételrendszerének módosulása önmagában 1,3 százalékkal rontja az évtized végéig.
A cég számításai szerint ez azt jelenti, hogy az alkalmazotti reáljövedelem minden évben átlagosan 470 fonttal (210 ezer forinttal) lesz kevesebb annál az összegnél, amelyet a Brexit nélkül a munkavállalók megkereshetnének.
A patinás londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) matematikai levezetésekkel alátámasztott, minap ismertetett 27 oldalas elemzésében megállapította, hogy Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelme elé a Brexit vámellenőrzési és szabályozói határt emelt, és ennek költségei csak az élelmiszervásárlásokra fordítandó éves kiadásokat a kilépés utáni két évben országosan 5,84 milliárd fonttal (csaknem 2500 milliárd forinttal), egy-egy háztartás esetében átlagosan 210 fonttal (94 ezer forinttal) emelték.
A világért sem hagyná ki a megmérettetést. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
