A magyar gazdaság igen kedvező reálgazdasági folyamatai következtében a mostani leminősítés után nagyon rövid időn belül újra a felminősítések időszaka fog következni - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az MTI-nek a Standard&Poor's besorolásával kapcsolatosan.
A miniszter ennek kapcsán felidézte, hogy a magyar gazdaság teljesítményét korábban már is többször elismerték a minősítő intézetek, a javuló gazdasági fundamentumok következtében többek közt 2014-ben 2016-ban és 2020-ban is sor került felminősítésre. Hozzátette, hogy a kormány most sem fogja hagyni magát, nem fog tétlenül figyelni, a beindított gazdasági intézkedések elérik hatásukat, a sikeres gazdaságpolitikának újra felminősítés lesz a következménye.
A miniszter kifejtette, hogy a kormány legfontosabb célja, hogy szemben az eurozóna több országában várható gazdasági csökkenéssel és stagflációval, hazánk 2023-ban kivédje a recessziót és 1,5 százalékos gazdasági növekedést érjen el a tavalyi igen kedvező, várhatóan 4,5 százalékos bővülést követően. Nagy Márton hozzátette: 2024-ben a gazdaság újra kilőhet, dinamikusan 4 százalék felett nőhet a GDP, amelynek alapja a beruházás-vezérelt növekedés. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a fenntartható gazdasági konjunktúrához el kell érni, hogy a beruházási ráta a GDP 25 százaléka fölött maradjon, 20 ezer milliárd forintra emelkedjen úgy, hogy a külföldi közvetlentőke beáramlása a GDP 7 százalékát, 10 milliárd euró fölötti szintet érjen el a következő években.
Kiemelte, hogy az infláció közellenség, amivel szemben folyamatosan harcolni kell koordináltan és együttműködve az MNB-vel. Hozzátette, a február-márciusban bekövetkező inflációs fordulat után év végére egy számjegyűre kell leszorítani a drágulást, s ezt a küzdelmet elmondása szerint addig kell folytatni, amíg az infláció mértéke visszatér az árstabilitás szintjére.
Az ország pénzügyi helyzetét illetően leszögezte, hogy Magyarország stabilitását, ahogy eddig is tovább erősíti a kormány, ezért szigorú költségkontrollt tartva idén 3,9 százalékra, 2024-ben pedig 2,5 százalékra csökkenti a költségvetés hiányát. Nagy Márton hozzátette, az energiaszámla szankciók miatt bekövetkezett drasztikus romlása nélkül a költségvetés már most is szufficitet, azaz többletet mutatna, ez pedig szerinte egyértelműen a stabilitás alapja.
A gazdaságfejlesztési miniszter kifejtette, hogy a szuverenitás további megerősítése érdekében a 2022-es 73,5 százalékot követően hazánk tovább fogja csökkenteni az államadósságot, amelynek szintje 2023-ban tovább apad 69,7 százalékra, ugyanakkor a folyó fizetési mérleg, valamint a külkereskedelmi mérleg hiányát is kezelni kell az ikerdeficit lehető legrövidebb időn belül történő megszüntetése érdekében. Emellett további kitüntetett feladat, hogy a közelmúltban meghirdetett programok - többek közt a Baross Gábor Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, Gyármentő Program és az energiaintenzív vállalkozásokat támogató program - segítségével jelentős javulást érjen el az ország az energiafüggetlenség és az energiahatékonyság területén.
Nagy Márton mindezek mellett kiemelte, hogy mindeközben a kormány nem téveszti szem elől legfontosabb stratégiai céljait, azaz megvédi a munkahelyeket, a családokat és a nyugdíjasokat. Emlékeztetett, hogy már 7 hónapja dolgoznak több mint 4,7 millióan, miközben történelmi mélységben van a regisztrált álláskeresők száma.
Kérdésre kifejtette, hogy Magyarország valamennyi Bizottsági kérésnek eleget tett, így minden akadály elhárult az EU-s támogatások Magyarországra érkezése elől.
A miniszter összegzése szerint Magyarország stabil, az ország és a költségvetés finanszírozása biztos kezekben van, ráadásul a bizalom is töretlen. Nagy Márton emlékeztetett, hogy nemrég sikeres devizakötvény-kibocsátást hajtott végre az ország, amivel a nemzetközi tartalék soha nem látott szintre, megközelítően 42 milliárd euróra emelkedett.
(MTI)
A tét nemcsak a kormányváltás lehetősége, hanem az elmúlt másfél évtized politikai irányának megítélése is. 
